Bő kétszázmilliárdnyi betét tűnt el

Érezhető állománycsökkenést hozott a lakossági betéteknél is a Magyar Állampapír Plusz konstrukció június eleji bevezetése – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból. A jegybank adatai szerint a lakossági betétek állománya június végén 8665,8 milliárd forintot ért el, ami májushoz viszonyítva 2,5 százalékos – 225,1 milliárd forintos – csökkenés.

A hiányzó állomány legnagyobb része nyilvánvalóan a június elejétől igen kedvező kondíciók mellett árult MÁP Pluszba vándorolhatott: ennél nagyobb összegről is szó lehet, hiszen az elmúlt időszakban hónapról hónapra, szinte folyamatosan emelkedett a lakossági betétek mennyisége, a friss pénzek nagy része is az új állampapír-konstrukcióban köthetett ki. Éves alapon vizsgálva az állományt még mindig igen erős a növekedés a lakossági betéteknél: 2018 első fél évének végén még 8040,6 milliárd forintot ért el a mennyiségük, ez 7,8 százalékkal alacsonyabb az idei júniusinál.

A lakossági megtakarítások szerkezete szempontjából mindenképpen biztató, hogy az új állampapírba vándorló pénzek legnagyobb része a látra szóló és folyószámlabetétekből – vagyis a számlákon lekötetlenül pihenő eszközökből – származott. Ezek állománya egyetlen hónap alatt csaknem 180 milliárd forinttal, 6183,6 milliárdra csökkent, ez 2,8 százalékos zsugorodás. Jóval kisebb mértékű, de érezhető csökkenést mutatnak az MNB statisztikái az éven belüli futamidőre lekötött lakossági betéteknél is: itt májusról júniusra 47,4 milliárd forinttal esett vissza a kimutatott állomány. Az egy éven túli, de legfeljebb kétéves futamidejű betéteknél inkább csak az elmúlt évek csökkenő trendje folytatódott, a két évnél hosszabb futamidőnél pedig még kisebb állománybővülést is regisztrált júniusban az MNB. Érdekes viszont, hogy devizabetéteiket nem vagy csak minimális mértékben mozgatták meg a MÁP Plusz miatt a háztartások: az állomány bő hatmilliárd forinttal, 1196,4 milliárdra emelkedett júniusban.

A mintegy 180 milliárd forintnyi folyószámlabetét eltűnése persze gyökeresen nem alakította át az erőviszonyokat a lakossági betéteknél. Az viszont feltétlenül elismerésre méltó, hogy a lekötetlenül álló pénzek arányának évek óta tartó, gyors emelkedése megállt, hiszen súlyuk júniusban 71,6-ről 71,4 százalékra csökkent a betéti portfólión belül. Hosszabb távon pedig tovább zsugorodhat ez az arány, hiszen joggal feltételezhető, hogy a betétekből finanszírozott új állampapír-vásárlási tranzakciók is a folyószámlabetéteket érintik majd leginkább.