Jelentős portfólióátrendeződést hozott az új lakossági állampapír, a MÁP Plusz

A Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai szerint a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 166 milliárd forinttal nőtt – derült ki a szokásos havi adatközlésből. A teljes állományhoz (29 554 milliárd forint) képest aprónak látszó változás mögött szignifikáns átalakulási folyamat áll. Egyrészt a külföldiek és intézményi befektetők számára is elérhető állampapírok piacán öt új kibocsátás is volt a hosszú lejáratú kötvények között, ez 1000 milliárd feletti tételt jelentett. Az aukciókon 259 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 134 milliárd forintot tettek ki. Másrészt túlzás nélkül mondható, hogy tarolt az új lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz, hiszen a nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 866 milliárd forintos állománynövekedést eredményezett, miközben a plusz kötvény értékesítése 883 milliárd forintot tett ki. Ez úgy lehetséges, hogy a plusz állampapírba a rövid lejáratú lakossági instrumentumokból is érkezett tőke, mivel ezek állománya 251 milliárd forinttal csökkent. Mivel hosszú lejáratú állampapírokba 941,4 milliárd forintot fektetett a lakosság, átlátható, hogy a plusz kötvény és kisebb részben a Prémium Magyar Állampapír kiszorította a rosszabb feltételeket kínáló, korábban kibocsátott állampapírokat is, hiszen az egyéb lakossági állampapírok forgalmazása júniusban megszűnt. Az eladói oldalon elsősorban a hitelintézetek álltak, az ő tulajdonukban álló értékpapír-állomány szinte kizárólag állampapír-tranzakciókból eredően jelentősen, 639 milliárd forinttal csökkent júniusban. Kiugró értékeket mutat a háztartások pozitív állományváltozása: a hosszú lejáratú állampapírokból 941 milliárd forintos, extrém magas volt az állománynövekedés, a lakossági befektetők viszont zömmel adták a rövid lejáratú forintállampapírokat, a befektetési jegyeket és a részvényeket is. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 109 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júniusban egy új kötvényt bocsátottak ki, és egy devizakötvénynek volt részleges visszavásárlása 19 milliárd forint értékben. Az árváltozás 71 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 107 milliárd forinttal csökkentette az állományt. Az is jól látható, hogy amíg a kötvény­állomány növekszik, addig a befektetési jegyek és a részvények hazai állománya trendszerűen csök­ken. Júniusban a rezidens kibocsá­tású befektetési jegyek piaci értékes állománya 126 milliárd forinttal, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek állománya 91 milliárd forinttal csökkent. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 1 százalékkal került lejjebb. Az árváltozás 287 milliárd forinttal csökkentette az állományt.