Száz alkalomból ötször már nem azért látogatja meg a magyar bankkártya-tulajdonos a pénzpontokat (ATM), hogy készpénzt vegyen fel, hanem hogy befizessen – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az idei első negyedévben 1,425 millió befizetési tranzakciót regisztráltak a bankok, míg egy évvel ezelőtt még 890 ezernél kevesebbet, a növekedés 60 százalék feletti. E szolgáltatási irány növekedésének dinamikája abból is látszik, hogy 2017 vége óta nem nő a készpénzfelvételek száma.
A készpénzbefizetésre is alkalmas pénzpontok számáról a jegybank egyelőre nem közöl nyilvántartást, így csak a pénzintézeti jelzések alapján tudható, hogy hány ilyen automata üzemel Magyarországon. A Pénzcentrum korábbi összevetése szerint nagyjából 600 ilyen készülékről lehet szó, de a számuk hónapról hónapra nő. A telepítésben az OTP és a K&H áll a legjobban – a legnagyobb kereskedelmi banknak augusztus elején 222, a K&H-nak 216 készpénzbefizetésre alkalmas pénzpontja üzemelt, míg a dobogó harmadik helyére az Erste állhatott fel, amely a fiókhálózatának ATM-jeit már alkalmassá tette befizetésre, vagyis a számuk már száz felett jár. Szépszámú pénzbefizetésre alkalmas készüléke van az UniCreditnek, és nagymértékben fejleszt a CIB is. Mivel a Magyarországon működő 5063 pénzpont 12 százalékán fizethető be pénz, már a tranzakciószám is megsüvegelendő, ám ennél is meglepőbb, hogy az így befizetett összeg gyorsabban nő, mint a tranzakciók száma: az értéke az idei első három hónapban 251,6 milliárd (havonta átlagosan majdnem 84 milliárd) forint volt. Ha összevetjük ezt az adatot a készpénzfelvételi tranzakciókban érintett 1903 milliárd forinttal, láthatjuk, hogy az automatákból felvett összeg 13,2 százaléka vissza is került oda. 2014 első negyedévében még csak az akkor felvett 1422 milliárd forint alig 1,4 százalékát tette ki a befizetett összeg. (Tegyük hozzá, hogy akkor még úgynevezett borítékos befizetések voltak, amelyek esetében nem volt automatikus a jóváírás, másnap a banki dolgozók ellenőrizték a befizetés összegét.) Az igazi persze az lenne, ha a pénzbefizető ATM-ek vissza is tudnák forgatni az ügyfelek által befizetett pénzeket, s azokat a bankjegyeket adnák ki a később pénzt felvevőknek, így csökkentve tovább a készpénzlogisztikai költségeket. Egyelőre ilyen pénzpontja csak az OTP-nek és a K&H-nak van, az utóbbi készülékeiből nagyjából száz képes erre a funkcióra.
Az egy befizetésre jutó érték egy év alatt 171 ezer forintról 176,5 ezerre nőtt, ez 130 százalékkal több az egy készpénzfelvételi tranzakció valamivel 77 ezer forint alatt maradó értékénél.
A bankok fejlesztései persze nem öncélúak: a készpénzfizető pénzpontok súlyos terheket vesznek le a fiókokról. Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója a közelmúltban tartott tájékoztatóján arról beszélt, hogy a fiókjaikban a készpénzbefizetések 60 százaléka már az ATM-eken keresztül zajlik, ennek köszönhetően olyan fiókokat tudnak kialakítani, amelyeknek a beruházási igénye a korábbiakénál lényegesen kisebb. Ezekben az ügyfélkapcsolat súlya a forinttranzakciók helyett a tanácsadásra helyeződik. A bank ennek (is) köszönhetően a 206 fiókjából 61 egységet már készpénzmentes fiókként tud üzemeltetni. Az OTP ügyfelei – a bank közlése szerint – az év első hat hónapjában 235 milliárd forintot fizettek be, ami azon túl, hogy jól mutatja a bank súlyát ezen a területen, a duplája a tavalyinak.
