Egészségesen adósodott el a lakosság
Június végéig 16 százalékkal, tranzakciós alapon 1151 milliárd forinttal bővült éves összevetésben a hazai vállalati hitelállomány. Nettó nagysága a második negyedévében 435 milliárd forinttal nőtt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési jelentése szerint a forinthitelek állománya 21, a devizahiteleké 10 százalékkal lett nagyobb – ismertette Nagy Tamás, a jegybank főosztályvezetője.
Azt, hogy a kis- és középvállalati szegmens mellett a nagyvállalati hitelek is visszatértek a piacra, jelzi, hogy a kkv-hitelek állománya „csak” 13 százalékkal lett nagyobb. A nagyvállalati szegmens erőteljes jelenlétét mutatja az is, hogy a bővülésből 179 milliárd forintot a jellemzően nagyvállalati körben igénybe vett devizahitelek tettek ki a vizsgált időszakban. Az elmondottak alapján a dinamikát a nagy összegű, egyedi energetikai hitelek adják.
A jegybank felmérése szerint a bankok továbbra sem látnak számottevő lehetőséget sem árazási, sem feltételbeli lazításra, bár a verseny miatt a Növekedési hitelprogram plusz (NHP plusz) 2,5 százalékos maximális kamatmértékén lényegében már nem lehet hitelt kihelyezni. Maga az NHP plusz az MNB szerint sikeres: a bankok 135 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek társas vállalkozásokkal, ezenfelül egyéni vállalkozókkal is megállapodtak.
A háztartási hitelezés 8,4 százalékkal bővült éves alapon, a kihelyezési többlet pedig 170 milliárdot tett ki június végére. A megugró dinamika alapján nem igazolódtak azon vélekedések, amelyek szerint sokan kivárnak majd a családtámogatási intézkedések júliusi bevezetése előtt. A jegybank egyedül júniusban tapasztalt némi visszalépést.
A lakáshitelek volumenalapú bővülése 20, a személyi hiteleké 36 százalékos volt. Az év első hat hónapjában a lakáshitel-kihelyezés meghaladta a 900 milliárd forintot, ez nominálisan magasabb volt a 2008-asnál, de reálértéken egyelőre a korábbi csúcsév – az említett 2018 – 82 százalékán járunk. Az új hitelkihelyezéseknek mindössze 3 százaléka változó kamatozású, az új hitelek fele már tízéves futamidejű, és meghaladja a 26 százalékot a végig fix termékek választása.
A hitelszerződések száma viszont 3 százalékkal esett a jegybank adatai szerint, de Nagy Tamás úgy látja, hogy az átlagos hitelösszeg emelkedése egyelőre lendületben tartja a piacot.
A magasabb hitelösszegek az MNB szerint nem emelik a kockázatokat, és az alacsonyabb jövedelmi szinteknél sem látszik túlzott eladósodás. A bankok észszerűen hiteleznek, a lakosság pedig megfontoltan vesz fel hitelt. A folyósított kölcsönök között a kifeszített, 40 százalék feletti jövedelemarányos törlesztőrészlettel (JTM) futó hitelek aránya szinte minden jövedelmi csoportban csökkent. A JTM a legszegényebb szegmensben is csak 30 százalék körüli, miközben a vagyonosabb ügyfeleknél mintegy 12 százalékos.
A kedvezőbb JTM-számok azzal is összefügghetnek, hogy erős béremelkedési ciklusban vagyunk – hívta fel a figyelmet Nagy Tamás. A kifeszítettség csökkenését támaszthatja alá az is, hogy a bankvezetői tapasztalatok szerint az ügyfelek 10-15 százaléka a korábban felvett, magasabb kamatozású hitele kiváltására használja a babavárót, amely így enyhíti a jövedelmezőségi szempontból negatív hatásokat.
A babaváró-kihelyezés ötvennégymilliárdnál tart
A babaváró kapcsán a jegybanknak egyelőre csak júliusi számai vannak. Eszerint a bankok 54 milliárd forintot helyeztek ki 5500 ügyfélnek. Az átlagos hitelösszeg 9,7 millió forint volt, ám az MNB addicionalitással számol, vagyis azzal, hogy olyan ügyfélkör is a hitelpiacra kerül, amely a családtámogatási rendszer nélkül nem lenne képes erre. Mindez Nagy Tamás szerint azt is jelenti, hogy a programban a következő hónapokban csökkenni fog az átlagos hitelösszeg, hiszen a JTM-mutató gátat szab majd az eladósodásnak.
