Átalakul a szakképzés

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tegnap benyújtotta a parlamentnek a szakképzési törvény tervezetét – jelentette be Palkovics László. Az ITM vezetője szerint a magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez a high-tech ipar egyre nagyobb mértékben járul hozzá, e téren a legutóbbi felmérések Magyarországot Németország és Dánia mellett említik. Ez a szektor gyorsan változik, új fejlődési irányok tűnnek fel, új képességekre van szükség a munkavállalói oldalon is. A jövő tanévtől ezért a 4+1 éves szakgimnáziumokat az ötéves technikumok váltják, ahol egyszerre kap érettségi bizonyítványt és technikusi végzettséget a diák – ez utóbbi emelt szintű érettséginek tekinthető. Ezek mellett működnek majd a hároméves szakképző iskolák.

A képzés döntő része duális lesz, a vállalatok szerepvállalását szeretnék erősíteni. A cél az, hogy ne csak a nagyvállalatok képzőközpontjaiban tanuljanak a diákok, hanem a kkv-szektor is oktasson szakiskolásokat. A cégek ezért emelt állami támogatást kaphatnak, ha szakképzésben tanuló hallgatókat alkalmaznak, ám a miniszter hangsúlyozta: ez nem munkaerőpótlás.

Azért, hogy a diákok a legjobb szakemberektől tanulhassák az ismereteket, s ne szipkázza el őket a magánszektor, a szakképzésben részt vevő pedagógusok átlagosan 30 százalékos béremelést kapnak jövő júliustól, erre a költségvetés évi 35 milliárd forintot biztosít majd.

A szakképzésben dolgozók nem közalkalmazottak lesznek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyve alapján történik majd, ám megmaradnak a pedagógusi pályához kapcsolt kedvezmények és a szabadságkiadási rend. Négyszintű előmeneteli rendszert dolgoznak ki.

A diákok érdekeltté tételét biztosítja, hogy minden szakképzésben részt vevő ösztöndíjat kap majd – az első két évben ezt az intézmény biztosítja. A diákoknak nem tanulói, hanem szakképzési munkavállalói szerződésük lesz.

Az oktatók átlagosan

30

százalékos

béremelést kapnak