A kamatos kamat még mindig mumus
Továbbra is rendkívül gyenge lábakon áll a magyar lakosság, ha a pénzügyi területre merészkedik. Az OTP Bank Öngondoskodási index kutatása immár sokadszor igazolja vissza honfitársaink pénzügyi alapismereteinek hiányosságait – ezek miatt egyébként az OECD más típusú felméréseiben is rendre a hátul kullogók között szerepelünk. Örömre legfeljebb az adhat okot, hogy egy évvel ezelőtt még rosszabb adatokat mértek az index készítői, tehát talán elindultunk előre.
Arra a kérdésre, hogy az 50 ezer forintos kölcsön esetében az 55 ezer forintos visszafizetés mekkora hitelkamatnak felel meg, még a válaszadók 67 százaléka adott helyes választ, ám amikor a kérdés arra vonatkozott, hogy a 100 ezer forintra fizetett évi 5 százalékos betéti kamattal egy év után – egyéb költségeket nem számolva – mekkora lesz a megtakarításunk, már csak 58 százalék volt a helyes választ adók aránya. Amikor pedig kamatos kamat számítására került volna sor – hasonló feltételek mellett öt év múlva több vagy kevesebb lesz-e a megtakarítás, mint 125 ezer forint –, már csak a megkérdezettek 39 százaléka mondta azt, hogy a kézhez kapható összeg meghaladja majd a 125 ezer forintot.
A fenti eredmények azért figyelmeztetők, mert saját bevallása szerint az iskolában a válaszadók negyede, a diplomások fele tanult a pénzzel való gazdálkodásról. Az ugyanakkor biztató, hogy a megkérdezett szülők 80 százaléka törekszik a gyerekét a pénzzel való gazdálkodásra megtanítani.
A 7–19 éves gyermeket nevelők kétharmada ad zsebpénzt a gyermekének, s ők jellemzően ösztönzik is arra, hogy spóroljon. Az ilyen gyerekek többségének van is legalább időnként spórolt pénze. Leggyakrabban a gyerek spórolt pénzét otthon tartják, csak 4 százalékra jellemző, hogy bankban, és további 3 százalékra, hogy megosztva, bankban is és otthon is tartanak belőle.
