Az elmúlt hetekben új történelmi csúcsra törtek az amerikai részvényindexek, s bár a hazai BUX index még nem lépte át az áprilisban beállított 43 563 pontos rekordját, igen közel járunk hozzá. Ráadásul, a frankfurti DAX index is közelít a mindenkori maximumához. Vajon a jelenlegi magas árfolyamszinteken érdemes-e még részvényeket vásárolni, vagy célszerűbb a meglévő portfólió leépítése, s majd csak egy negatív korrekciót követően visszatérni a vételi oldalra?
Sose mehetünk biztosra, hiszen a tőzsdei mozgásokat számos rövid távú és hosszabb távon ható tényező befolyásolja, mégis érdemes megvizsgálni az elmúlt tízéves időszak hasonló szituációit – mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. A szakértő szerint a legaktuálisabb az S&P 500 index, mivel ott már új rekordértékekről beszélhetünk, miután október végén sikerült áttörni a legutóbbi, júliusban beállított csúcsértéket. Ha azt vizsgáljuk, hogy az egy hónapnál régebben beállított csúcsok megdöntését követő három hónapban milyen irányú mozgásokat produkált az index, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt tíz évben 19 ilyen eset volt az S&P 500 indexben, és mindössze 4 alkalommal tapasztalhattunk alacsonyabb árfolyamot három hónappal később, 15 esetben pedig magasabban volt az index a korábbi csúcsnál. Az átlagos elmozdulás 2 százalékos emelkedés volt. A DAX index esetében mindössze hét ilyen alkalom volt, és jóval árnyaltabb a kép, négy ízben magasabban volt az index három hónap múlva, három esetben pedig alacsonyabb, de az átlagos elmozdulás mindenképpen felfelé billenti a mérleget, amely 3,7 százalékos emelkedést mutat. A hazai részvényindexben még ennél is árnyaltabb az összkép, mert mindössze négy ilyen csúcsdöntés volt az elmúlt tíz évben. A 2016. novemberi rekordszintet követő három hónap alatt 6,65 százalékkal, 2017 májusa után 6,91 százalékkal emelkedett az index. Azonban a 2018. januárban beállított új történelmi csúcs után esés következett, három hónap alatt 7,47 százalékkal került lejjebb a BUX, az idén márciusban beállított új rekordot követő három hónapban pedig 2,77 százalékos csökkenést tapasztalhattunk. Az átlagos elmozdulás még így is pozitív: 0,89 százalékos emelkedést mutat. Összességében kijelenthető, hogy új rekord beállítása után inkább pozitív irányú mozgás várható a következő három hónapban, de ez leginkább az amerikai részvénypiacra jellemző – tette hozzá Varga Zoltán.
Október végén a The Irrelevant Investor is közzétett egy érdekes, hosszú statisztikát. Eszerint 1982 óta csaknem 800 napon ért el új csúcsot az S&P 500, vagyis a kereskedési napok 8 százalékában, tehát átlagosan minden két hétben született új csúcs. Némi szórással, persze, vagyis a csúcsot sokszor újabb csúcsok követik, nem ritkán meg jó ideig semmi sem történik a piacon. Az is érdekes, hogy miközben az S&P 500 éves átlaghozama 10,2 százalék volt 1982 óta, addig a csúcsnapoktól számított éves teljesítmények 11,5 százalékos átlaghozamot mutatnak. Statisztikailag tehát hosszú távon kifizetődőbb, ha valaki nem ijed meg a csúcson, de ettől még egy adott csúcs után simán következhet visszaesés. Érdemes tehát a fundamentális oldalt is megvizsgálni, hátha ott találunk további kapaszkodókat a technikai elemzés mellé.
Pörög a gyorsjelentési szezon, s eddig inkább enyhén pozitív meglepetést hoztak a jelentések, ami a további emelkedés mellett szólna – mondta Nagy-György János, a KBC elemzője. Ugyanakkor – tette hozzá – a szakértők már nem várnak a Fedtől további kamatvágást, s ha ez a várakozás bejön, akkor az a részvénypiaci emelkedés ellen hat. Közben mindkét irányba rángatják a piacot az amerikai–kínai kereskedelmi háború hírei. Minden pozitív kommentár felfelé emel, minden negatív lefelé tol. A december hónap általában önmagában is erős a részvénypiacon, ám éppen tavaly láttuk ennek ellenpéldáját. A december 12-re kiírt brit választásról sem feledkezhetünk meg, bár ebben az esetben nem is annyira a Brexit lehetséges kimenetelei mozgatják a piacot, sokkal inkább az elhúzódó bizonytalanság okoz gondot.
