Veszteségzónában ragadt az Uber

Az Uber Technologies árfolyama 6 százalék feletti eséssel reagált a cég vártnál is nagyobb harmadik negyedéves veszteségére, a befektetők azzal tisztában vannak, hogy a dinamikus növekedési stratégia végrehajtása költségigényes, de a mérték ezúttal már túlment a tűréshatáron. A New York-i tőzsdén májusban debütált fuvarmegosztó, házhozszállítási és járműipari technológiai tevékenységi körrel jellemzett vállalat vesztesége az egy évvel korábbi 986 millió dollárról 1,16 milliárdra nőtt a szeptemberrel zárult harmadik negyedévben, egy részvényre vetítve 86 centes a mínusz. Csekély vigasz, hogy a bevétel 30 százalékkal 3,81 milliárd dollárra bővült éves alapon, 120 millióval meghaladva az elemzői várakozásokat. Az Uber közreműködésével lebonyolított fuvarok és teljesített megrendelések összértéke 29 százalékkal 16,47 milliárd dollárra emelkedett, miközben a költségek 33 százalékkal 4,92 milliárd dollárra nőttek.

A gyorsjelentés publikálása után Dara Khosrowshahi vezérigazgató azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy a 2021-es üzleti évre már kimutatható profitot ígért, legalábbis üzemi szinten, de arról nem szólt, hogy mely üzletágak javuló teljesítményével támasztaná alá a prognózisát. Márpedig sem az elemzők, sem a befektetők nincsenek meggyőződve arról, hogy az Uber tevékenységi körének folyamatos bővítése kézzelfogható eredményt hoz. Az Atlantic Equities elemzője, James Cordwell a Reutersnek elmondta, hogy ha a cég maradt volna a kaptafánál, vagyis a világ immár hétszáz nagyvárosában kínált fuvarmegosztási szolgáltatásánál, akkor ma már nyereséges lehetne. Őt igazolják a számok: a fuvarmegosztásból származó céges bevétel a negyedévben 19 százalékkal 2,90 milliárd dollárra nőtt, ebből üzemi szinten 631 millió dollár nyereség származott.

Az kevéssé villanyozza fel a befektetőket, hogy a társaság banki szolgáltatásokkal színesíti a repertoárját, és 2023-ra már drónos személyszállítást is ígér. Az elégedetlenség nyomot hagyott az árfolyamon: a nyereségtermelés időpontjáról szóló legutóbbi, májusi maszatolás óta folyamatosan fogy a bizalom, és porlad az árfolyam. A tőzsdei bevezetés óta 30 százalékkal ér kevesebbet az Uber részvénye. Igaz, a cég közvetlen amerikai versenytársa, a méretében és szolgáltatási körében is szerényebb Lyft még rosszabbul áll, március végi tőzsdei debütálása óta az árfolyama 80-ról 43 dollárra zuhant, s megítélésén a múlt szerdán közölt, az előző negyedévekhez képest mérséklődött, 462 millió dolláros adózott veszteség sem tudott javítani.

Az Uber esetében vízválasztó lehet a mai nap, ugyanis lejár a részvényeladási moratórium, és egyes elemzők számításai szerint a cég részvényeinek több mint 80 százaléka is forgalomképessé válik. Aki tehát mostanáig adminisztratív okokból nem tudott menekülni a befektetésétől, az mostantól megteheti, és ez jelentős nyomást gyakorolhat az árfolyamra. Ahogy a szigorodó szabályozás is negatívan érinti a fuvarmegosztó piac szereplőit, akik béremelést is hajlandók beígérni azért, hogy alkalmi sofőrjeiket ne minősítsék át teljes munkaidejű foglalkoztatottakká, ahogy azt a jövő évtől például Kalifornia államban tervezik. Ha ez mégis megtörténik, akkor a független vállalkozói státusszal járó kedvezményeknek csak ott 450 ezer sofőr mondhat búcsút, s a cégek költségei emiatt drasztikusan megnőhetnek. Az utasok is veszítenének ezzel. Az Uber felhasználóinak száma egy év alatt globálisan 82-ről 103 millióra nőtt, igaz, ez a szám tartalmazza az étel-házhozszállítást igénybe vevőket is. Bárhogy is lesz, Khosrowshahi leszögezte, hogy kiállnak a sofőrjeik rugalmas munkavégzéshez fűződő jogai mellett.