Háborús hangulatot áraznak a piacok
Egyelőre kitart a közel-keleti feszültségek okozta olajár-emelkedés: a Brent jegyzése a 70 dolláros szinttel küzdött tegnap még úgy is, hogy enyhe korrekcióba kezdett. A WTI hasonló mértékben drágul, tegnap a 64,5 dolláros szintről indult a korrekció. Hasonló mértékű emelkedésre legutóbb akkor volt példa, amikor dróntámadás érte a szaúdi állami olajcég, a Saudi Aramco abkaiki finomítóját, ám akkor a drágulás kérészéletű volt.
Széles körre kiterjedő, elhúzódó konfliktus kell ahhoz, hogy az áremelkedés tartóssá váljon
– mondta érdeklődésünkre Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. Hangsúlyozta: Teherán érdemben tudja zavarni az ellátást akár a Hormuzi-szoros lezárásával, akár az infrastruktúra támadásával, de egy globális kapacitásnövelés képes lehet ellensúlyozni a kieső közel-keleti forrásokat. A tengerszoros teljes lezárása azonban valószínűtlen, Pletser szerint az iráni külpolitika túl kifinomult egy ilyen drasztikus lépéshez, a hajóforgalom lassítása valószínűbb.
Az olajvállalatok kurzusa eltérően reagált az iráni konfliktus hírére, de legtöbbjük az árral párhuzamosan emelkedni kezdett. A frissen tőzsdére lépett Saudi Aramco jegyzése viszont csaknem 1 százalékot esett a korrekció előtt. Az Aramco közkézhányada csupán 1,5 százalék, az is túlnyomó részt belföldi intézményi befektetők kezében van.
Pletser úgy látja, a szeptemberi dróntámadás arra figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy a vállalat nem képes hatékonyan megvédeni saját infrastruktúráját, ez indokolhatja, hogy még a belföldi befektetők is inkább szabadulnak a papíroktól.
Ráadásul ha a Hormuzi-szoros forgalmát korlátoznák az irániak, akkor a szaúdiak nem tudnának elegendő olajat szállítani a Vörös-tengeren át, és a szunnita királyság mindenképp megérezné az iráni válaszlépést. A piaci bizalmatlanság abban is tetten érhető, hogy a királyság csődkockázati felára (CDS) tegnapra 64 pontra emelkedett a megelőző kereskedési nap 55 pontos értékéről.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
