A Világgazdaságnak nyilatkozó banki szakértők szerint a kereskedelmi bankok – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét alkalmazkodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, ismét közlemény formájában megjelentetett kötelezéséhez, és a idejére záros határidőn belül ötezer forintról 15 ezer forintra emelik a bankkártyás fizetéseknél azt az értékhatárt, amelytől az ügyfélnek a bankkártyás fizetéskor meg kell adnia a PIN-kódját a kereskedelmi egységekben lévő kártyaterminálokon. A lépéssel csökkenhet a fizikai érintkezések száma, így annak az esélye is, hogy az ügyfél a terminál gombjain vírusokat hagyjon, vagy ilyen módon megfertőződjön.
Az MNB becslése szerint az intézkedéssel a kártyás vásárlások csaknem 90 százaléka (mintegy 670 millió) lenne bevonható abba körbe, ahol a tranzakció a POS-terminál fogyasztó általi érintése nélkül történhet. A módosítás gyors megvalósítása érdekében az MNB kormányzati szabályozási módosítást is kezdeményez, a bankokat és a kártyatársaságokat pedig felszólítja az új értékhatárok mielőbbi alkalmazására.
Fontos tudni, hogy az pénzforgalmi szabályait biztonsági szempontból szigorító, az erős ügyfél-hitelesítés szabályait újradefiniáló PSD II. szabályozás értelmében az ügyfelek minden ötödik vagy összességében a 150 eurót meghaladó, kis összegű érintéses vásárlása után a banki rendszereknek elő kell írniuk PIN-kódos azonosítást a soron következő – akár néhány száz forintos – vásárlásnál. Ez a magyar gyakorlatban általában 45 ezer forintos értéknél következik be. Arról nincs információnk, hogy a forint romlása miatt a pénzintézetek feljebb vitték-e az értékhatárt. Ezt a biztonsági szabályt a mostani helyzetben is be kell tartani. Az EU-ban egyébként 50 euró az átlagos limit nélkül használható szint, amelyet rendszerint az általános kosárértékhez igazítanak. Lengyelországban a napokban hoztak a magyarországihoz hasonló okokból limitemelést: ott 100 zlotyig, átszámítva 7700 forintig nem kell a PIN-azonosítás. Az MNB által javasolt, 15 ezer forintos limit mintegy a kétszerese a tavalyi negyedik negyedévi átlagos kártyás fizetési összegnek, amely 7684 forint volt. Az év többi részében évtizedes adatok szerint az átlagos kosárérték 7000–7200 forint között van, ami azt mutatja, hogy a járvány okozta sokk miatt sem lehet lényegesen nagyobb kosárérték-emelkedésre számítani, mint amekkorát a karácsonyi negyedévek produkálnak. A Világgazdaság információi szerint egyébként a bankoknál már a jegybanki előírás előtt elindultak a tárgyalások a limit tízezer forintra emeléséről. Az intézkedés akár a mostani veszélyhelyzet elmúltával is megalapozott lehetne.
Mindenesetre a kártyás fizetésnek PIN-kód megadásával vagy anélkül is sokkal kisebb a fertőzésveszélye járvány idején, mint a kereskedelmi forgalomban továbbra is csaknem 80 százalékos súlyt képviselő készpénzhasználatnak. Erre hívta fel a figyelmet videóüzenetében Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki jelezte, hogy Magyarországon csaknem 150 ezer helyen van lehetőség POS-terminálon keresztül fizetni, és tízből kilenc készülék alkalmas az érintéses fizetésre is. Ezt követően az MNB újabb közleményben ismételte meg korábbi állásfoglalását, amely szerint a koronavírus terjedése szempontjából a készpénz használata nem kockázatosabb az egyéb közös használatú tárgyakkal való érintkezésnél. A jegybank a járvány idején a hozzá beérkező használt forintbankjegyeket zárt konténerben a vírus túlélési periódusával összhangban két hétig pihenteti.
