A Világgazdaságnak nyilatkozó banki szakértők szerint a kereskedelmi bankok – a korábbiakhoz hasonlóan – ismét alkalmazkodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb, ismét közlemény formájában megjelentetett kötelezéséhez, és a veszélyhelyzet idejére záros határidőn belül ötezer forintról 15 ezer forintra emelik a bankkártyás fizetéseknél azt az értékhatárt, amelytől az ügyfélnek a bankkártyás fizetéskor meg kell adnia a PIN-kódját a kereskedelmi egységekben lévő kártyaterminálokon. A lépéssel csökkenhet a fizikai érintkezések száma, így annak az esélye is, hogy az ügyfél a terminál gombjain vírusokat hagyjon, vagy ilyen módon megfertőződjön.
Az MNB becslése szerint az intézkedéssel a kártyás vásárlások csaknem 90 százaléka (mintegy 670 millió) lenne bevonható abba körbe, ahol a tranzakció a POS-terminál fogyasztó általi érintése nélkül történhet. A módosítás gyors megvalósítása érdekében az MNB kormányzati szabályozási módosítást is kezdeményez, a bankokat és a kártyatársaságokat pedig felszólítja az új értékhatárok mielőbbi alkalmazására.
Fontos tudni, hogy az Európai Unió pénzforgalmi szabályait biztonsági szempontból szigorító, az erős ügyfél-hitelesítés szabályait újradefiniáló PSD II. szabályozás értelmében az ügyfelek minden ötödik vagy összességében a 150 eurót meghaladó, kis összegű érintéses vásárlása után a banki rendszereknek elő kell írniuk PIN-kódos azonosítást a soron következő – akár néhány száz forintos – vásárlásnál. Ez a magyar gyakorlatban általában 45 ezer forintos értéknél következik be. Arról nincs információnk, hogy a forint romlása miatt a pénzintézetek feljebb vitték-e az értékhatárt. Ezt a biztonsági szabályt a mostani helyzetben is be kell tartani. Az EU-ban egyébként 50 euró az átlagos limit nélkül használható szint, amelyet rendszerint az általános kosárértékhez igazítanak. Lengyelországban a napokban hoztak a magyarországihoz hasonló okokból limitemelést: ott 100 zlotyig, átszámítva 7700 forintig nem kell a PIN-azonosítás. Az MNB által javasolt, 15 ezer forintos limit mintegy a kétszerese a tavalyi negyedik negyedévi átlagos kártyás fizetési összegnek, amely 7684 forint volt. Az év többi részében évtizedes adatok szerint az átlagos kosárérték 7000–7200 forint között van, ami azt mutatja, hogy a járvány okozta sokk miatt sem lehet lényegesen nagyobb kosárérték-emelkedésre számítani, mint amekkorát a karácsonyi negyedévek produkálnak. A Világgazdaság információi szerint egyébként a bankoknál már a jegybanki előírás előtt elindultak a tárgyalások a limit tízezer forintra emeléséről. Az intézkedés akár a mostani veszélyhelyzet elmúltával is megalapozott lehetne.
Mindenesetre a kártyás fizetésnek PIN-kód megadásával vagy anélkül is sokkal kisebb a fertőzésveszélye járvány idején, mint a kereskedelmi forgalomban továbbra is csaknem 80 százalékos súlyt képviselő készpénzhasználatnak. Erre hívta fel a figyelmet videóüzenetében Varga Mihály pénzügyminiszter is, aki jelezte, hogy Magyarországon csaknem 150 ezer helyen van lehetőség POS-terminálon keresztül fizetni, és tízből kilenc készülék alkalmas az érintéses fizetésre is. Ezt követően az MNB újabb közleményben ismételte meg korábbi állásfoglalását, amely szerint a koronavírus terjedése szempontjából a készpénz használata nem kockázatosabb az egyéb közös használatú tárgyakkal való érintkezésnél. A jegybank a járvány idején a hozzá beérkező használt forintbankjegyeket zárt konténerben a vírus túlélési periódusával összhangban két hétig pihenteti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.