Jelenteni kell az extra helyzetet

A járvány ideje alatti működés biztosítását célzó intézkedések mellett elvárásként fogalmazódik meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiküldött vezetői körlevélben, hogy a címzettek – a biztosítók és a pénztárak –

kiemelten monitorozzák és kedvezőtlen folyamatok esetén jelentsék az MNB-nek, ha a vírus hatására volatilisabbá válnak befektetett eszközeik. Arról is be kell számolniuk, ha jelentősebb pénzkiáramlást vagy bevételkimaradást – visszavásárlásokat, díjmentesítéseket, törléseket, (tag)díjnemfizetést, egyéni nyugdíjszámlás pénzkivételt – érzékelnek, továbbá ha olyan kockázat merül fel, amely veszélyezteti a működésüket, vagy az ügyfelek széles körét érinti. Arról is kötelesek jelenteni, ha valamely kihelyezett vagy kiszervezett partnerük kerül kritikus helyzetbe.

Most azonban, amikor a börzék a járvány közvetlen és közvetett hatásai miatt az egész világon mélyrepülésben vannak, nehéz lesz teljesíteni a jegybank azon kérését, hogy részvény- és kötvénybefektetéseik kapcsán a piaci szereplők kiemelten figyeljenek az iparági, földrajzi, gazdasági függőségi, tulajdonosi vagy egyéb kockázatokra. (A jegybank ezek között definiálja a vírus által erősen fertőzött régiók értékpapírjait, az e területekre be- vagy onnan kiszállító beszállítói, termelési, ellátási láncok vállalatait, az idegenforgalmi, vendéglátási, szállítmányozási, logisztikai cégeket, illetve „bármilyen egyéb vállalatot, amely most nem tud működni”.) Az MNB a CIG példája után arra is figyelmezteti a biztosítókat, hogy óvakodjanak a kezesi biztosításoktól a megnövekedő fizetésképtelenségi kockázatok miatt, s tanácsolja a viszontbiztosítási szerződéseik védelmi megfelelőségének áttekintését is.

Az ügyfelek esetleges erőteljes pénzkivételét az MNB azzal igyekszik tompítani, hogy a piaci szereplők számára elvárásként fogalmazza meg: kommunikációjukban folyamatosan jelezzék, hogy az életbiztosítási, pénztári befektetések hosszú távú megtakarítások, amelyeknél az átmeneti befektetési veszteségeket a következő évek pozitív eredményei ellensúlyozzák, míg az idő előtti pénzkivétel a veszteség realizálását jelenti.

Míg a lakossági banki moratórium kapcsán kiadott közlemény még elvárásként írja elő a bankoknak és a biztosítóknak, hogy közösen kínáljanak hitelfedezeti biztosításokat, addig ez a vezetői körlevélben már csak javaslatként szerepel, ráadásul már csak a jelzáloghitelekre koncentrálva. Korábbi cikkében a Világgazdaság is jelezte, hogy az ilyen típusú termékek három-hat hónapos várakozási idő után kezdenek szolgáltatni. A jegybank ezt a dilemmát azzal oldaná meg, hogy olyan termékek kidolgozását kéri, amelyek rövid (például egy-két hónapos) várakozási idő után akár egy évre is átvállalják a törlesztőrészletek fizetését az esetleg nehéz helyzetbe került ügyfelek helyett. Biztosítói szakértők szerint ugyanakkor egy ilyen termék kidolgozása a szabályozási előírások betartása miatt hosszú heteket venne igénybe, amikorra – még rövid várakozási idő eltelte esetén is – a járvány miatti elbocsátások zöme lezajlana. Ezenfelül, miután a létrejövő kockázatközösségen belül az igénybe vevők aránya jelentős lenne, a biztosítás díja olyan magas lenne, hogy épp a jövedelem elvesztése miatt legnagyobb kockázatú ügyfelek nem tudnák vagy nem akarnák kifizetni. A jelenlegi akut probléma kezelésére tehát a termék aligha lesz megfelelő, ám a későbbiekben akár érdemes lehet elgondolkodni akár egy minősített fogyasztóbarát hitelbiztosításról is.

A CIG Pannónia Biztosító szerdától, a távértékesítésre vonatkozó szabályok változását kihasználva, teljes körű digitális biztosítási szerződéskötést kínál. Videochaten keresztül történik az életbiztosítási ajánlattétel, amely jogilag egyenértékű a papíron aláírt szerződésekkel.