Osztalék nélkül maradnak a részvényesek

Több mint 7 százalékkal csökkent pénteken az OTP-részvény árfolyama, napi minimumán – 9390 forinton – zárt a bankpapír. Az árfolyamcsökkenés mögött a pénzintézet közgyűlési előterjesztése is állt, amelyből kiderült: a tavalyi rekorderedményéből mégsem fizet osztalékot a bank, holott a korábbi tervek közt 248 forintos részvényenkénti kifizetés szerepelt.

Félreértésre adhatott okot, hogy a közgyűlési előterjesztések között, a 26-os jegyzékben még szerepelt a menedzsment osztalékjavaslata a 69,4 milliárd forint kifizetéséről. Az eredmény felhasználásáról szóló napirendi pontban viszont már az áll: a megállapított 193,3 milliárd forint (anyavállalati) adózott eredmény tizedét az általános, a fennmaradó részét pedig az eredménytartalékba kell helyezi.

Az OTP kommunikációs osztálya a Világgazdaságnak elmondta, hogy a 26-os jegyzet az igazgatóság korábbi, a járványhelyzet előtti várakozását tükrözi. Mint mondták, két oka volt annak, hogy az igazgatóság – osztalékfizetés helyett – már az eredmény tartalékba helyezésére tett javaslatot a közgyűlésnek: egyik ok a járványhelyzet, a másik pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárása. Mint ismert, az MNB több kérést is megfogalmazott a bankokhoz, felszólította a hitelintézeteket és tulajdonosaikat, hogy szeptember végéig ne történjen osztalék-jóváhagyás vagy -kifizetés.

Mivel osztalékfizetésről a jogszabályok szerint csak az éves beszámolóval együtt lehet dönteni, idén osztalékot már biztosan nem fizet a bank, osztalékelőlegre viszont még mutatkozik esély. Mint a bank sajtóosztálya a Világgazdaságnak jelezte, „szeptember 30. után, az aktuális gazdasági-pénzügyi körülmények fényében, az MNB elvárásaira is figyelemmel, az igazgatóság meg fogja vizsgálni az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét. Fontos azonban, hogy ez nem jelent kötelezettséget az osztalékelőleg fizetésére.”

Az OTP közgyűlésének tervezett időpontja április 30. Az eredeti dátum április 17. volt, ami azért változott, mert a jogszabályok még mindig kötelezik a bankot a közgyűlés összehívására és a beszámoló április 30-ig történő elfogadására. A bank azonban jelezte, a közgyűlését kizárólag abban az esetben tartja meg, ha arra az érvényben lévő járványügyi előírások lehetőséget teremtenek. „A koronavírus miatti helyzetben valószínűsíthető, hogy a meghirdetett közgyűlési feltételekben változások lesznek” – közölték.

További rossz hír volt a múlt héten az OTP részvényeseinek, hogy a bankcsoport közölte, mekkora veszteség érheti a hazai nagybankot a hiteltörlesztési moratórium miatt. Az OTP Bank előzetes, nagyságrendi becslése szerint a moratórium alatt meg nem fizetett kamatok későbbi, kamattal nem növelt értéken történő megfizetése – részvételi aránytól függően – akár 26 milliárd forint egyszeri veszteséget is okozhat az OTP Core-nak, adózás előtt. A negatív eredményhatást egy összegben számolják el az első negyedévi eredményben, a korrekciós tételek között (rendszerint így tesznek a bankadóval is). Az Erste elemzője szerint a 26 milliárd forintos veszteség részvényenként 100 forintnak felel meg. Az OTP várakozását egyébként konzervatívnak véli az Erste, hiszen az MNB a teljes hazai bankrendszerre becsült 50 milliárd forint hatással számol, arra az esetre, ha mindenki él a törlesztési moratóriummal. Az OTP teljes hazai vesztesége 39 milliárd forintra rúghat, mivel az OTP Jelzálogbank is jelezte számításait, ezek szerint 13 milliárd forint egyszeri – adózás előtti – veszteséggel kalkulál a moratórium miatt.