Időben reagált a bankszektor a válságra

Bankszövetségi vezetőként rendre komoly feladatokkal találkozik: alelnökké választása után nem sokkal érkezett a forintosítás, most pedig elnökként kezelheti a veszélyhelyzeti csomagot. Ez mekkora kihívás?

A jelenlegi helyzet szinte minden elemében különbözik a korábbiaktól, olyan globális járványhelyzet bontakozott ki egy szempillantás alatt, amelynek a gazdasági hatásai egyelőre nehezen mérhetők fel. A veszélyhelyzet alatt a szabályozói környezet még a korábbinál is nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben befolyásolja a bankok működését, miközben a munkakörülményeink is gyökeresen átalakultak. Mindenesetre úgy látom, hogy példás gyorsasággal sikerült alkalmazkodni az új kihívásokhoz, kellő hatékonysággal tudtunk reagálni az előttünk álló feladatokra. A banki tevékenységek nagy része is biztonságosan ellátható otthoni körülmények között. Ehhez persze igen komoly informatikai és bankbiztonsági eszközök szükségesek.

Az azonnali fizetés rendszere ebből a szempontból mennyire fontos tényező?

Egyre többen gondoljuk, hogy a járványhelyzet elmúltával már nem abba a világba térünk vissza, mint amelyben a járvány kitörése előtt voltunk. Elég csak az új technológiák és a digitális megoldások drasztikus elterjedésére gondolni, a fogyasztói szokások ekkora mértékű átalakulása normál esetben több év alatt következett volna be. Már nagyon messzinek tűnik a február végi időszak, amikor azt hittük, hogy az idei év legnagyobb kihívása a március elején beindított azonnali fizetési rendszer megfelelő bevezetése és működtetése lesz, amely a szektor legnagyobb egyszeri beruházása volt. Ugyanakkor a gyors elektronikus fizetési rendszernek most nagy hasznát vesszük, az elterjedése is lényegesen gyorsabb lesz, mint ahogy eredetileg gondoltuk.

A válság általánosságban is fontos eredményeket hozott a pénzügyek digitalizációjában.

Korábban a digitalizációs fejlesztések kapcsán azt mondtam, hogy a határidő a legjobb múzsa, most annyiban pontosítok, hogy a veszélyhelyzet sajnos még annál is hatékonyabb kényszerítő erő. A bankok már régóta kínálják digitális, a készpénzhasználatot kiváltó szolgáltatásaikat, amelyeket a veszélyhelyzet alatt újakkal egészítettek ki. Az az előnye megvan a válságnak, hogy olyanok is elkezdték ezeket a korszerű megoldásokat használni, akik eddig nem merték elkezdeni. A mostani helyzet külön aktualitást ad a bankszövetség jogalkotóknak is eljuttatot 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagjának, amelynek több gyorsan megvalósítható eleme van. Az érintésmentes fizetések további használatát támogató javaslat a napokban megvalósul, a PIN-kódot nem igénylő limit 5 ezerről 15 ezer forintra emelkedett. A szektor készen áll a családtámogatások teljesen elektronikus közvetítésére is, ehhez jogszabály-módosítások szükségesek. Fontos lépés lenne a teljes hitelezési folyamat digitalizációjának lehetővé tétele is.

A bankszövetség a válság kirobbanása után javaslatokat tett

a tagjainak a banki üzletmenet átalakítására. Hogy értékeli, mennyire érték el a céljukat?

A bankszövetség pandémiás ajánlásai kettős céllal készültek. Egyrészt, hogy a jó gyakorlatok közreadásával támogassa a szektor és a vállalati ügyfelek üzletmenet-folytonosságát, másrészt, hogy ezzel is megerősítse az ügyfelek bizalmát, biztonságát, és jelezze: a bankok komolyan veszik a veszélyhelyzetet, és jó időben, jól átgondolt lépéseket tesznek. Több európai szervezet is átvette a Magyar Bankszövetség ajánlását. Bankszövetségi vezetőként sokszor hangsúlyozom a banki szerepvállalás fontosságát a válság hatásainak tompításában. A szektor a nehéz körülmények ellenére biztosítja a pénzügyi közvetítő rendszer folyamatos működését. A fióki és elektronikus csatornák működése zavartalan, a készpénzellátás és a fizetési forgalom biztosított. Az eddigi példaértékű helytállásért köszönet illet minden bankban dolgozó kollégát, azokat, akik a bankfiókokban napról napra támogatják a lakosság pénzügyeinek intézését, és azokat is, akik most otthonról dolgozva tesznek azért, hogy a szolgáltatások színvonala folyamatosan magas szintű legyen.

A bankrendszer a veszélyhelyzet során immár több hullámban kap terhet a kormányzattól. Milyen hatásokkal járnak az intézkedések?

A Magyar Bankszövetség minden olyan eddigi kormányzati és jegybanki intézkedést támogat, amely a lakosság és a vállalkozások fizetőképességének megőrzését és a válságból való kilábalást célozza. A fizetési moratórium bevezetését – amely az egyik legelső segítség volt a lakossági és vállalati ügyfeleknek – helyes lépésnek tartjuk azzal együtt is, hogy a kamatok tőkésítésének elmaradása 50 milliárd forint idén lekönyvelendő veszteséget okoz a szektornak. A közelmúltban bejelentett 55 milliárdos, járványügyi helyzettel összefüggő különadót is figyelembe véve a válságkezelés terheiből a gazdasági élet szereplői közül a banki szektorra esik a legnagyobb rész. Ugyanakkor az a tény, hogy az új, 55 milliárd forintos extra terhet a következő öt évben a bankok vissza tudják igényelni, jelzi, hogy a kormány aktívan számít a magyarországi bankszektorra a válság kezelésében és azt követően a gazdaság újraindításában.

Milyenek a fizetési moratóriummal kapcsolatos első tapasztalatok? Hogyan reagáltak az ügyfelek?

A moratórium a jelenlegi helyzetben észszerű és indokolt. Az első hetek tapasztalatai alapján azt látjuk, hogy sok ügyfél felismerte, a haladék csak haladék, a tartozását meg kell fizetni. Sokan úgy gondolkoznak, hogy amíg tudják, addig inkább törlesztenek. Szerintem is ez a felelős cselekvés. Mindenkit erre biztatok. A veszélyhelyzet miatt fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek számára azonban nagy segítség a moratórium.

A gazdaságvédelmi akcióterv

a vállalati hitelezés felfuttatását kamat- és garanciatámogatással segítené, a jegybank pedig elindítja az NHP Hajrá hitelprogramot. Ez elég lehet?

Erről korai még nyilatkozni, hiszen több részlet kidolgozás alatt van. Több kihívást is egyszerre kell kezelni. A célzott támogatások kidolgozása kulcsfontosságú, külön figyelmet kell fordítani a veszélyhelyzet negatív hatásainak leginkább kitett szektorok támogatására, a munkahelyek védelmére, miközben már el kell kezdeni kidolgozni a válságot követő gazdasági ösztönzőcsomag eszközrendszerét. A Magyar Bankszövetség több gazdaságvédelmi javaslatot fogalmazott meg a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportnak, ezek között vannak azonnali beavatkozásra vonatkozó javaslatok és olyan intézkedések is, amelyek már a válságból való kilábalást és a visszatérést célozzák a növekedési pályára. A bankszektor az eddigiekhez hasonlóan aktív szerepet kíván vállalni a lakossági és a vállalati ügyfelek forráshoz juttatásában, részt kíván venni a gazdaság újraindításához és a munkahely-teremtéshez kapcsolódó nagyberuházások megvalósításában. A már beharangozott kormányzati és jegybanki programok, így az NHP újraindítása, az állami kedvezményes hitelprogramok, a garanciatámogatás, valamint a jegybank által nyújtott likviditásnövelés egyszerre támogathatja, hogy a kereskedelmi bankok észszerű kockázatvállalással tovább tudják erősíteni a nemzetgazdaságot, és szélesebb körben lehessenek elérhetők a működés fenntartását és újraindítását segítő források. Úgy látjuk, hogy ehhez most az európai uniós keretrendszer is az eddiginél rugalmasabb feltételeket biztosít, amit célszerű a lehető leghatékonyabban kihasználni.

Különadó három egyenlő részletben

Ahogy az már korábban tudható volt, a kormány egyszeri adót vet ki a pénzintézeti szektorra. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a részletekről is beszámolt: eszerint az adó az adóalap (a pénzintézeti mérlegfőösszeg) 50 milliárd forint feletti részének a 0,19 százaléka lesz. A jelenleg érvényben lévő bankadó szerint a pénzintézeteknek az 50 milliárd forintos adóalap alatt 0,15, afölött 0,20 százalékos adót kell befizetniük. A költségvetés ebből 65 milliárd forint bevétellel számolt, a mostani különadóból pedig 55 milliárd forint folyhat be a büdzsébe. A pénzintézeteknek a különadót három egyenlő részletben, június 10-ig, szeptember 10-ig, valamint december 10-ig kell befizetniük.

A mostani terhet Varga Mihály szavai szerint a bankrendszer a következő öt évben egyenlő mértékben levonhatja a bankadóból, azaz ez egy egyszeri, előrehozott adóbefizetés. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a 2010-ben a válság okán ideiglenesként bevezetett (azóta már csökkentett) különadó 2025-ig bizonyosan megmarad. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar bankrendszer szilárd, a működése stabil, 2019 pedig a Magyarországon működő pénzintézetek egyik legsikeresebb éve volt. Ez megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a mostani veszélyhelyzetben a bankszektor is részt vállaljon a rendkívüli terhekből. Varga Mihály megköszönte a bankszektor konstruktív hozzáállását, ami szavai szerint azt mutatja, hogy a magyar pénzintézetekre nemcsak a jól teljesítő években lehet számítani, hanem akkor is, amikor összefogásra van szükség.

A pénzügyminiszter jelezte, a bankszektor kötelezettségének teljesítéséhez szükséges jogszabály-módosítások elkészültek, és a kormány az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot benyújtja az Országgyűlésnek. | VG

A bankok vissza tudják igényelni az

55

milliárdos extra terhet