Tízezer hallgató élhet a Diákhitel Plusszal

Korábban a Világgazdaságban jelentette be, hogy készülnek a felnőttképzési diákhitel-konstrukcióval, de a bevezetését szeptemberre ígérték. Most jól jön, hogy előbb megkezdődtek a kölcsönfolyósítás előkészületei?

Valóban folytak az előkészületek, de a koronavírus okozta gazdasági és munkaerőpiaci turbulenciák miatt egy leegyszerűsített termék előrehozott bevezetése mellett döntöttünk, a „kétszer ad, ki gyorsan ad” elve mentén. Sokan vannak otthon fizetés nélküli szabadságon, többen most veszítik el a munkájukat, ilyen helyzetben nagy segítséget jelenthet, hogy át- vagy továbbképezhetik magukat úgy, hogy közben 1,2 millió forint szabad felhasználású és kamatmentes kölcsönhöz juthatnak. Mivel a május 1-jén bevezetendő Diákhitel Plusz konstrukció szűkebb réteget érint majd, mint a későbbre tervezett teljes felnőtt- és szakképzési hitel, így annak bevezetése sem került le a napirendről. Hogy pontosan hány potenciális jelentkezővel számolhatunk május elsejétől, az nagyban függ attól, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) mely felnőttképző intézetekkel, milyen képzésekre kötnek együttműködési megállapodást. Ezek a döntések bizonyára rövid időn belül megszületnek. Ami már most tudható, hogy informatikai képzések mindenképpen szerepelnek majd a termékpalettán.

Ez akár egyfajta bérpótlásnak is felfogható.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a Diákhitel Plusz a célzott állami kamattámogatásnak köszönhetően nyilvánvalóan sok ezer embernek segít majd a munkaerőpiacon történő mielőbbi elhelyezkedésben, illetve a felsőoktatási hallgatóknak abban, hogy az átmenetileg romló pénzügyi helyzetük ellenére se kelljen felhagyniuk a tanulmányaikkal. A Diákhitel Plusz keretében felvett hitelt egy év türelmi időt követően kell elkezdeni törleszteni, és egy–öt év közötti törlesztési idő választható. Abban a tekintetben mindenképpen fontos ez az új támogatási forma, hogy az érintett felnőttképzéseknek a zöme 3-6-12 hónapos, ez idő alatt a dolgozó amúgy is kiesne a munkából, így a kieső jövedelem pótlására van szükség, hogy az életét, a családja megélhetését biztosítani tudja.

Nem lesz így dupla támogatásról szó? Hiszen bizonyos feltételekkel a munkáltató is igényelheti a képzési költség 95 százalékát támogatásként.

A vállalatok által finanszírozott képzési programok támogatása független a Diákhitel Plusztól. A Diákhitel Központ az átképzésre jelentkező magánszemélyekkel áll majd szerződéses jogviszonyban, számukra nyújtjuk a szabad felhasználású hitelt. Két feltételt vizsgálunk majd: egyrészt, hogy az igénylő megfelel-e az igénylési alapkritériumoknak – például 18 és 55 év közötti-e –, másrészt, hogy olyan felnőttképzésen vesz-e részt, amely alapján jogosulttá válik a Diákhitel Pluszt igénybe venni.

A közlemény szerint az új terméket igénylők is jogosultak a 2018-ban bevezetett családtámogatási kedvezményekre, azaz a második gyermek megszületése esetén az édesanya diákhitel-tartozásának a felét, harmadik gyermek esetén pedig az egészét eltörlik. Ez azért furcsa, mert itt az igénybe vevők köre nem egyetemista.

Bár a felső életkori határ 55 év, mi azzal számolunk, hogy a felnőttképzési diákhitel igénybe vevőinek zöme 20-as, 30-as éveit taposó fiatal lesz, akiknek ezek a kedvezmények óriási segítséget nyújthatnak. Emlékeztetnék rá, hogy a Diákhitel Plusz igénylésére a több százezer felsőoktatási hallgató is jogosult lesz.

A felnőttképzési hitel mellett a klasszikus diákhiteleknél is több változás történt.

Így van. A kormány is egyértelműen felismerte, hogy a diákhitelekre talán még sosem volt akkora szükség, mint ebben a várhatóan átmeneti, ugyanakkor erőteljes visszaesésben. Nagy lépésekre van szükség ahhoz, hogy a romló munkaerőpiaci helyzetben sikerüljön megakadályozni a felsőoktatási lemorzsolódás növekedését. Mivel a koronavírus-járványt megelőzően a felsőoktatási hallgatók mintegy 25 százaléka dolgozott napi négy-nyolc órában, és a mostani válságban a nagy cégek első körben a diákmunkát, a gyakornoki munkákat építették le, rengeteg diák fog nehéz helyzetbe kerülni, vagy már került is. Nekik nyújthat gyors segítséget a Diákhitel Plusz 500 ezer forintos összege. Sok hallgató keresett meg bennünket a veszélyhelyzet elrendelését követően, hogy az igénylési határidők lejárta után is igénybe tudja-e venni a hallgatói hiteleket, illetve afelől is érdeklődtek, hogy a korábban általuk felvett alacsonyabb összegű hitelt – 50-60 ezer forintot – fel tudják-e emelni a törvényi maximum 70 ezer forintjáig. Első lépésben, saját hatáskörben, március 27-ig meghosszabbítottuk a jelentkezési határidőt, amivel több száz hallgató élt. A mostani jogszabály-módosítás pedig lehetővé teszi, hogy a több százezer felsőoktatási hallgató május 1-jétől az első szemeszterre visszamenőleg is igényelhesse a rendkívül kedvező kamatozású, szintén szabad felhasználású Diákhitel 1-et, akár 350 ezer forint értékben. Ezenfelül a kormány június 15-re és december 31-re tolta ki a Diákhitel 1 és a Diákhitel 2 igénylési és keretemelési határidejét, így teremtve lehetőséget a hallgatók számára további pluszforrások igénybevételére.

A következő tanévtől 70 ezerről 150 ezer forintra emelkedik a Diákhitel 1 igényelhető havi maximumösszege is.

Valóban. Hosszabb ideje napirenden volt ez a lépés, hiszen a megélhetési költségek, az albérletárak emelkedése miatt az új igénylők döntő többsége már az eddigi maximumösszeget igényelte, és egyértelmű igény mutatkozott a hallgatók és a hallgatói önkormányzatok részéről az emelésre. A mostani helyzetben azt gondolom, ez is fontos segítség lehet a hallgatóknak.

Mekkora többletforrás kell az új hitelek nyújtásához?

A felnőttképzési hitel igénybe vevőinek köre, mint említettem, nagyban függ attól, hogy milyen széles körben határozza meg az ITM azt a képzési kört, amelyre igényelhető lesz a termék. Ha csak a szűken vett informatikai képzésről beszélünk, akkor – látva, hogy mely cégek foglalkoznak ilyen oktatással és milyen kapacitással – néhány ezer főre számítunk a felnőttképzéseknél. Ebben az esetben a piacról bevonandó többletforrás mintegy kétmilliárd forint lehet. Úgy számolunk továbbá, hogy a felsőoktatási hallgatók közül akár tízezren is élhetnek a félmilliós extra kölcsönnel, ez 5 milliárd forintos további forrás bevonását teheti szükségessé. Jelentős tétel lehet a Diákhitel 1 havi minimumának 70-ről 150 ezer forintra emelése, ám ennek forrásait ősztől kell beterveznünk.

Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a kormány hitelezési moratóriuma a diákhitelre is vonatkozik. Önök a piacról finanszírozzák magukat, így a moratórium idején is fizetni kell a törlesztést. Mennyire okoz ez gondot?

Ez jelenti talán a legnagyobb tételt. Ha senki nem fizetné az aktuális törlesztést, akkor az idén 17 milliárd forint új forrást kellene a Diákhitel Központnak bevonnia. Ugyanakkor az első hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy adósaink 70 százaléka egyelőre továbbra is törleszt – ez persze decemberig még változhat. Az új programok, illetve a moratóriumok teljes forrásigényét összességében 15–18 milliárd forintra tesszük, de ezek jelentős része – miként jeleztem már – a második fél évben esedékes. Addig a meglévő hitelkereteink kihasználásával elegendő forrás áll rendelkezésünkre, az pedig a későbbiekben dől el, hogy önállóan, például kötvénykibocsátással, vagy a Magyar Fejlesztési Bankon, esetleg uniós fejlesztési intézményeken keresztül finanszírozzuk-e magunkat.