Az egyre növekvő optimizmus tartja nyomás alatt az arany árfolyamát

Az első negyedévet tekintve összességében marginális a változás az arany piacán az elmúlt év azonos időszakához képest, ám a sorok között olvasva érdekes részletekre derül fény. A World Gold Council (WGC) adatai szerint a kereslet mindössze 1 százalékkal emelkedett és 1083,8 tonnát tett ki. Ebből jelentős, mintegy 298 tonnányit a fizikai aranyat birtokló, tőzsdén jegyzett befektetési alapok (ETF-ek) vettek. Érthető módon a járvány terjedésével és egyre erőteljesebb gazdasági hatásaival párhuzamosan a befektetők az arany fedezékébe igyekeztek elvonulni. Ennek hatására az alapok által tartott aranyállomány rekordmértékűre, 3185 tonnára emelkedett. Noha az aranyrudak iránti kereslet majd 20 százalékkal esett, az érmék iránti kereslet, főleg a nyugati kisbefektetői vásárlások hatására, 36 százalékkal megugrott. A járvány igen erősen sújtotta az ékszer-kereskedelmet, így az általa generált aranykeresletet is. A 328,5 tonnás negyedévi forgalom rekordalacsony 2010 első negyedéve óta. A legjelentősebb visszaesést Kína szenvedte el, ahol a csökkenés 65 százalékos volt. Ugyancsak romlott a technológiai iparág kereslete az első negyedévben – 8 százalékkal 73,4 tonnára –, ami a szervezet adatsorában szintén mélypont.

A jegybankok nettó vásárlása 145 tonnára emelkedett a negyedév folyamán. Ez ugyan továbbra is figyelemre méltó mértékű, de 8 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakától. Az adat ezúttal is megerősíti, hogy az arany továbbra is a tartalékok fontos alkotóeleme. Az aranyat vásárló központi bankok száma viszont alacsonyabb volt az idén. Csak hat központi bank növelte aranytartalékait – legalább egy tonnával – az első negyedévben, szemben a 2019-es első negyedévi tízzel. A negyedév legfontosabb híre éppen annak végén érkezett. Az orosz jegybank (CBR), amely 2005 vége óta a legnagyobb vásárlóként nyilvántartott szereplő a központi bankok között, bejelentette vásárlási programjának felfüggesztését. Konkrét indoklás nem hangzott el, de jelzés korábban is volt arra vonatkozóan, hogy a vásárlás üteme lassulhat. A bejelentés azután történt, hogy a CBR négy egymást követő évben 200 tonna felett vásárolt a sárga nemesfémből, majd 2019-ben a vásárlás mértéke 158 tonnára esett, miután a jegybank bejelentette, hogy inkább hazai forrásból vásárol diszkontáron. Az alacsony olajár, illetve a járvány gazdasági hatásai miatt a rubel védelmében is szükséges volt a tartalékok egy részének értékesítése. Ezek után az idei első negyedévben mindössze 28 tonnával nőttek az orosz jegybank tartalékai. A moszkvai távolmaradás bizonyosan érezhető nyomot hagy a nemzetközi aranypiac keresleti oldalán, habár az orosz központi bank nem zárta ki a program esetleges folytatását, de a döntést a helyzet alakulásától tette függővé. A negyedévben a legnagyobb jegybanki eladó Srí Lanka volt. Az ottani központi bank 12,9 tonnáról 6,7 tonnára csökkentette készletét az eszközallokációról szóló belső döntés után. A járvány természetesen a kínálati oldalt sem hagyta érintetlenül. A bányák termelése ötéves mélypontra, 795,8 tonnára esett, ami a bázishoz mérve 8 százalékos csökkenés. A visszaesést elsősorban Kína okozta, néhány ország esetében azonban a jogszabályi változások a kitermelés jelentős emelkedését támogatták, például Ecuador (plusz 51 százalék) vagy Burkina Faso (plusz 18 százalék) esetében. A kitermelés 2020-ban összességében várhatóan gyengébb lesz a korábbiaknál, hiszen a visszaállás a normál termelési szintre minden bizonnyal lassú lesz.

Lejtmenetet jósol a technikai kép

Az arany jegyzése akár 1575 dollár közelébe is eshet, ezt mutatják a kö­zelmúltban a technikai képen kialakult alakzatok. A hosszú távú emelkedés trendje azonban csak 1347 dollár alatti zárások nyomán szakadna meg. | vg

Április közepe óta immár harmadszor küldték

1700

dollár alá a sárga nemesfém árfolyamát