A gazdasági teljesítmény drasztikus visszaesését jelző első féléves makrogazdasági mutatókkal és gyorsan javuló második féléves kilátásokkal lehet leginkább összegezni a helyzetképet. Részlegesen vagy teljeskörűen karanténhelyzetbe kerültek fogyasztók százmilliói. Egyes elemzések szerint több régióban túljuthattunk a fertőzések tetőpontján, és csökkenő tendenciát mutat az új megbetegedések száma.
A jegybanki és kormányzati segélyprogramoknak köszönhetően (a 2008-as válság utániakhoz képest a többszörösére rúgó gazdaságélénkítő és likviditásfokozó intézkedéseket jelentettek be) a gazdaság gyorsabban talpra állhat, mint ahogy a járvány elterjedésének kezdetén várható volt, és már májusban elkezdődhet az egyes országok és régiók fokozatos újraindítása.
A pénzcsapok megnyitásával március végén szárnyalásba kezdtek a részvénypiacok is. A 40 százalék körüli fejlett részvénypiaci esésekből a technológiadigitalizációval kapcsolatos szektor – mint a járványhelyzet által legkevésbé érintett szegmens – vezette a feltámadást.
A szociális távolságtartás szabályai által leginkább érintett, korábban a globalizáció nyerteseinek számító, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos ágazatok (légiforgalom, autógyártás) egyelőre alulteljesítők, nem véletlenül. A szektorban – a vállalatspecifikus jellemzők miatt túl kockázatos egyedi részvényszelekcióval szemben – diverzifikált befektetési lehetőséget biztosító, tőzsdén kereskedett alapok (ETF) is lemaradók. A globális autószektor 15 százalékos, míg a légitársaságokat tömörítő ETF 50 százalékos esésben van év eleje óta, szemben a már csak egy számjegyű csökkenést mutató S&P 500 index teljesítményével.
Mindkét ágazat kilátásaiban meghatározó lehet a fogyasztói-utazási szokások jövőbeli alakulása, esetleg visszarendeződése. Egyes légitársaságok esetében biztosított a talpra álláshoz szükséges kormányzati támogatói szándék is, ám rövid távon célszerű lehet kivárni, hogy végül melyik légitársaság szárnyalhat újra a közeljövőben.
