A forint további gyengülésére számítanak a piacon

Már 355 forint felett is járt tegnap az euró, a jegyzés öt hete nem látott szinteken mozgott. A folyamat értelmezéséhez Gárgyán Eszter, a Citi Magyarország vezető elemzője elöljáróban utalt rá, hogy a forint az elmúlt hetekben az erősödő kamatcsökkentési várakozások hatására alulteljesített a régiós devizákhoz képest. Bár a jegybank keddi 15 bázispontos kamatcsökkentése (0,75 százalékra) az időzítés szempontjából némileg váratlan volt – hiszen a jegybanki kommunikáció mindeddig nem utalt a lazítás lehetőségére –, a piac már elkezdte beárazni a rövid futamidejű kamatok jövőbeli csökkentésének lehetőségét – mondta a Világgazdaság kérdésére a szakember. Mivel a jegybank növekedési várakozása még mindig jóval optimistább a piaci előrejelzéseknél, illetve a gyengébb kereslet, valamint a lassuló bérdinamika miatt a külső és belső inflációs folyamatok is tovább lassulhatnak, ezért Gárgyán Eszter arra számít, hogy az MNB folytathatja a forintkamatok fokozatos csökkentését a második fél évben. Ennek ütemét a hazai maginflációs folyamatok mellett a globális kockázati hangulat és ezzel összefüggően a forint árfolyamának alakulása befolyásolhatja. A kamatprémium szűkülése a koronavírus-válságot megelőző időszakhoz hasonlóan fokozatosan gyengülő pályán tarthatja a forintot. Gárgyán Eszter szerint az MNB áprilisi de facto kamatemelése bizonyította, hogy egy gyorsuló ütemű forintleértékelődés beavatkozásra késztetheti a jegybankot, ezért a külső kockázati környezet esetleges romlása megakaszthatja, szélsőségesebb esetben átmenetileg vissza is fordíthatja a kamatcsökkentési folyamatot.

Tatha Ghose, a Commerzbank FX- és feltörekvő piaci elemzője azt emeli ki kommentárjában, hogy a keddi döntés után a piac rövid, viszonylag enyhe reakcióval fogadta a váratlan kamatcsökkentést. Véleménye szerint a mozgás hasonlított arra, ahogy a zloty viselkedett a lengyel jegybank májusi, jóval nagyobb meglepetést okozó kamatvágása után. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszabb időtávon a forintra nem lesz hatással a döntés. Az igaz, hogy az infláció a megnyugvás jeleit mutatja, viszont a maginfláció kevésbé csökkent, ami pedig kiemelten fontos: a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése is magasabb a saját inflációs céljánál. Ezért Ghose szerint a magyar reálkamat – amely leginkább okolható a forint közép-európai devizákhoz képest mutatott gyengébb teljesítményéért – továbbra is mélyen negatív marad. Az elemző ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi szükség volt a szimbolikus kamatcsökkentésre, ha az MNB továbbra is viszonylag magas gazdasági növekedést vár.