Csupán arányaiban nő a kártyás fizetés

Miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei első negyedéves statisztikái még a bankkártyás vásárlási forgalom dinamikus – tranzakciószámban 8,6, értékben 16,8 százalékos – éves növekedéséről adnak számot, a kiskereskedelem veszélyhelyzet alatti hibernálódása a kártyás vásárlásokban is visszaköszön. Még akkor is, ha a járvány miatt egyértelműen előtérbe került

a bankkártyás fizetés a készpénzzel szemben.

Az OTP Banknál lapunknak arról számoltak be, hogy a betéti kártyáiknál a tavalyi év azonos időszakához képest kismértékű forgalom- és tranzakciószám-visszaesést tapasztaltak, a CIB pedig azt jelezte, hogy a tranzakciók számának 5 és értékének 15 százalékos márciusi bővülését követően áprilisban a vásárlási darabszám 23, az összérték 13 százalékkal esett vissza. Érdekesség, hogy a CIB szerint a csökkenés nagyobb arányú a hitelkártyák esetén, ezekkel a moratórium miatt is kevesebbet költenek az ügyfelek.

Az MKB szerint márciusban az előző hónaphoz képest 10, az előző év azonos időszakához képest pedig 20 százalékkal ugrott meg az egy vásárlásra jutó kosárérték, miután a járvány megjelenésével elindult egy felhalmozási folyamat. Áprilisban a tranzakciók darabszáma negyedével, értéke pedig ötödével zuhant, amit a bank a kijárási korlátozás mellett a márciusra előrehozott vásárlásokkal is magyaráz. Májusban viszont már elindult a konszolidáció: áprilishoz képest 14 százalékkal nőtt a költések összege. Hasonló adatokat közölt a K&H is a Világgazdasággal. Adataik azt mutatják, hogy a lakossági bankkártyás tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent áprilisban a veszélyhelyzet elrendelése miatt egyébként kiugró márciushoz képest, majd májusban visszaállt a februári szintre. A bank kutatása szerint az emberek 35 százaléka gyakrabban használja a bankkártyáját, mint korábban, és ezt támasztja alá az OTP vonatkozó adata is: az eddig jószerivel csak készpénzfelvételre, illetve készpénzfelvételre és vásárlásra használt plasztikokat már egyre inkább a pénztáraknál veszik elő a tulajdonosaik.

A pénzintézetek vásárlások helye (kereskedő típusa) szerinti bontásában a kiskereskedelmi trendek igazolódnak vissza. Az UniCredit Bank elfogadói hálózatában látható, hogy a patikák megőrizték a pozíciójukat, de az is, hogy a barkácsáruházak forgalma növekedett a korlátozások idején, míg a virágüzleteknél az anyák napja volt erős. A kényszerű boltbezárások egyértelmű vesztesei a cipő- és ruhaboltok, a turisztikai és szórakozóhelyek, a hotelek és a motelek. A taxis személyszállításban márciusban a felére csökkent a tranzakciók száma, majd áprilisban a februári értéknek csak a hetede bonyolódott. Igaz, májusban ismét növekedést láttak a piac szereplői. A K&H-nál egyes kereskedőtípusoknál (légi közlekedés, szolgáltatások, szórakoztató- és szállodaipar, ruházati üzletek) tetemes, akár 50-70 százalékos volumencsökkenést is mértek az év első két hónapjához képest március–áprilisban, ám májusban szintén általános emelkedés történt. Az MKB szerint az adataikban a vásárlási szokások megváltozása köszön vissza: az elmúlt hónapokban másfélszeresére nőtt a lakosság napi fogyasztási igényekre irányuló költése, eközben huszadára csökkentek az utazással kapcsolatos kiadások. Az OTP-nél is mindössze néhány iparágban (élelmiszer-szupermarketek, barkácsáruházak) mértek forgalomemelkedést az előző évhez képest. Érdekes viszont, hogy a legnagyobb bank adatai szerint a postai sárga csekk is a vesztes oldalon lehet, miután megugrott a bankkártyás közüzemi számlafizetés is. A Budapest Banknak (BB) a Világgazdaság rendelkezésére bocsátott kimutatásai szerint a március közepétől április közepéig terjedő hónapban az éttermi bankkártyás forgalom – a kiszállítás ellenére – 70-80 százalékos visszaesést mutatott éves szinten. A személyszállítással összefüggő költések mélypontja épp a korábbi években csúcsnak számító húsvéti időszak volt: idén 92-97 százalékkal kisebb volt a kártyás forgalom. A szállodákban az egész vizsgált hónapban ilyen mély volt a törés. A ruházati kereskedelemben 65-75 százalékos volt a napi forgalom visszaesése. Az élelmiszerboltokban és a gyógyszertárakban mért magasabb forgalmat a BB statisztikái annyiban árnyalják, hogy a legtöbb napon 20-40 százalékkal ugyan rávert 2020 az előző év hasonló időszakának teljesítményére, ám voltak erősen negatív napok is.

A statisztikából kiugrik a veszélyhelyzet elrendelését (és március 15-ét) megelőző néhány nap forgalomnövekedése.

A vásárlók

35

százaléka gyakrabban használja

a bankkártyáját