Kész megvitatni a kisrészvényesek felvetéseit a Rába

A Rába mindig tiszteletben tartotta a részvényesi véleményeket, és teret adott kifejtésüknek az éves közgyűlésen, amely idén – minden tőzsdei társaságot érintően – elmaradt a pandémia okán – válaszolta a Világgazdaságnak a győri járműgyártó holding a lapunkban múlt szerdán megjelent, a Rába-kisrészvényesek egy csoportjának felvetéseit bemutató cikkre reagálva. A társaság megerősítette, hogy „részvényesi kezdeményezésre a veszélyhelyzet lejártát követően közgyűlést tartanak az igazgatóság által közgyűlési hatáskörben hozott határozatok utólagos jóváhagyása céljából”.

A kisbefektetői csoport a múlt héten jelezte, hogy több témakört megvitatna a Rába menedzsmentjével, a közgyűlés összehívásának ez a valódi oka.

A kisbefektetők becslése szerint 2500 forintra tehető a Rába csoport egy részvényre jutó sajáttőke-értéke, aminek alapján a társaságnak elemi érdeke lenne egy sajátrészvény-vásárlási program elindítása (a részvények piaci ára 850–900 forint között van jelenleg). A felvetésre a Rába azt válaszolta, hogy a sajátrészvény-vásárlásról közgyűlési hatáskörben lehet döntést hozni, a menedzsment nem határozhat ebben a kérdésben.

Nem értenek egyet a kisbefektetők a Rába számviteli politikájával,

szerintük annak legnagyobb hátránya, hogy a csoport a nagy értékű ingatlanterületét bekerülési költségen, 338 millió forintos értéken tartja nyilván. Ismeretes, a terület értékesítés előtt álló 11 százalékát az összeg sokszorosára, 2 milliárd forintra árazza a piac, ezzel pedig a cégcsoport valós értéke rejtve marad a befektetők előtt – vélik a Rába magánbefektetői. A győri társaság a felvetésre annyit válaszolt, hogy – mint azt az érvényes számviteli politikának és az IFRS szerinti standardok követelményeinek megfelelően elkészített 2019-es konszolidált éves beszámolóban bemutatták – a telek eladásából várható bevétel jelentősen meghaladja az ingatlan könyv szerinti értékét.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható