Áprilisban történelmi csúcsra, 7266 milliárd forintra ugrott a lakosság látra szóló és folyószámlákon lévő betéti állománya. A növekedést a koronavírus-járvánnyal járó vásárlási korlátozásokkal, a lényegesen kevesebb nyitva tartó üzlet miatt visszaeső fogyasztással és az állampapír-lejáratok mellett a hitelezési moratóriummal is magyarázzák a piaci szakemberek. Az állomány az előző havinál 4,6 százalékkal, 319,3 milliárd forinttal nagyobb. Ekkora ugrásra legutóbb 2016 decemberében volt példa, azt a hónapot jó eséllyel az év végi jutalmak dobták meg. Egy évvel ezelőtt, áprilisban még csak 6307 milliárdos állományt mért a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a növekedés ahhoz képest 15,2 százalékos volt. Egy évtizede ennek az összegnek az ötöde sem feküdt szabadon hozzáférhető lakossági számlákon.
Nagy kérdés persze, hogy a növekedés a következő hónapokban is folytatódik-e. Egyrészt a válság hatásaként a legtöbben áprilisban kerültek utcára, az ő kieső bérük akkor is ronthatja a megtakarítási statisztikát, ha a moratórium miatt továbbra sem kell fizetniük az aktuális törlesztőrészleteket. A másik nagy kérdés, hogy az újranyitó boltok vonzása mennyire lesz erős, azaz milyen arányban futottak fel amiatt a látra szóló megtakarítások, hogy – kis túlzással – nem volt hol elkölteni a pénzt. Az MNB – miként a keddi kamatdöntés utáni tájékoztatón kiderült – azzal számol, hogy a moratórium miatt a háztartásoknál maradt pénzek jelentős része a fogyasztás oldaláról segíti majd a gazdasági növekedést.
Érdekesség, hogy a statisztika szerint az el nem költött, felszabadult vagy épp hiteltörlesztésből megspórolt pénzek egy része megjelent a hagyományos betéti piacon is: az MNB statisztikái szerint március–áprilisban csaknem 30 százalékkal nőtt a banki lekötött betétek állománya az utolsó vírus- és moratóriummentes hónaphoz, februárhoz képest. Banki betétekről szólva az lényegében senkit nem lep meg, hogy a lekötésbe menő friss pénzeket szinte teljes egészében éven belüli futamidőkre bízták a bankokra, ebben nem igazán érdemes a moratórium hatását kutatni. Inkább a rövid lekötésre szóló, vonzó ajánlatok, semmint a moratórium lejártával függ össze a lekötések időtartama.
Összességében nem várható, hogy a moratórium következtében majd érdemben meglökik a megtakarítási rátát, az pedig pláne nem, hogy az érintett pénzek számottevő támaszt jelentenek egyéb instrumentumok keresettségére. Karagich István, a privátbanki adatokat elemző tanácsadó cég, a Blochamps vezetője ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy az MNB maga jelezte: a nagyobb hitelekkel rendelkezők – a vagyonos ügyfelek ide tartoznak – jellemzően tovább törlesztik a kölcsöneiket. Ráadásul ennek az ügyfélkörnek nem is lenne szüksége komolyabb likviditásra, ha befektetne, hiszen a Blochamps által monitorozott privátbanki szolgáltatók csaknem 40 százalékánál az ügyfélpénzek 16–35 százaléka már korábban is látra szóló betétben vagy készpénzben volt. Ha pedig az érintettek hosszabb távra akarnak befektetni, azt tudni kell, hogy a közeli hetekben – júliusban – nagyjából 210 milliárd forintnyi olyan lakossági állampapír jár le, amely ténylegesen magánügyfelek – jellemzően privátbanki ügyfelek – birtokában van. Ezeknek az összegeknek a jelentős részére joggal pályázhat a MÁP+ konstrukció, ám Karagich István arra is figyelmeztet, hogy a március–áprilisi lejáratok után sem volt automatikus az újrabefektetés. Likvid pénz még annak ellenére is bőven van a vagyonosabbaknál, hogy a márciusi mélypont után újra megindultak a pénzek a befektetési alapok felé. Emellett a júliusban felszabaduló likviditás épp olyankor kerülhet piacra, amikor az esetleges kedvező járványhírek (például csendesebb második hullám) miatt a tőkepiacok is igazán jó beszállási pontot jelentenek majd.
