Kimondta az utolsó ítéletet Magyarországról a nagy amerikai hitelminősítő: ilyen állapotban van valójában a gazdaság
BBB szinten hagyta Magyarország adósbesorolását péntek késő este a Fitch Ratings, ám a stabil kilátást negatívra rontották. A hitelminősítő döntésével lezárult a 2025-ös felülvizsgálatok sora.
Elöljáróban azt érdemes tudni, hogy a Fitchnél sokáig eleve negatív volt a kilátás, ám tavaly év végén ezt stabilra javította, miközben például a másik nagy amerikai hitelminősítő, a Moody’s rontott a kitekintésen. A Fitch tehát most lényegében visszatért a korábbi ítéletéhez.
Hitelminősítő: kimondták az utolsó ítéletet Magyarországról
Előrejelzésük szerint a költségvetési hiány a GDP 5 százalékáról (2025) 5,6 százalékra (2026) bővül, ami jelentősen meghaladja a júniusi felülvizsgálati várakozásaikat. A fiskális lazító intézkedések költsége a becslések szerint a GDP 0,3 százaléka lesz 2025-ben, és 2,1 százalékra nőhet 2026-ban. A hitelminősítő szakemberei kiemelték, hogy a kormány jövőre is kiterjesztette az ágazati nyereségadókat, miközben emelte az adókulcsot növelte a bankok terheit. A Fitch arra számít, hogy
az államháztartási hiány 2027-ben 5 százalékra csökken,
tükrözve a szerény növekedési kilátásokat, valamint azt a kockázatot, hogy a politikai megfontolások korlátozhatják a bevételek növelésére vagy a nagylelkű szociális támogatási intézkedések csökkentésére rendelkezésre álló mozgásteret a választások után.
Előrejelzésük szerint az államadósság/GDP arány fokozatosan 74,6 százalékra emelkedik 2027 végére a 2024-es 73,5 százalékról, ami meghaladja a becsült 61,5 százalékos BBB mediánt és a júniusi alapértéküket, ami a szélesebb körű hiányok, a becsült szerény növekedési kilátások és a fokozatos árfolyam-leértékelődés kombinációját tükrözik.
Erősítő és kockázati tényezők
Magyarország hitelminősítését jelenleg olyan tényezők erősítik, amelyekben jobban teljesítünk, mint a velünk egy kategóriába sorolt – BBB besorolású – országok. Ilyen például az egy főre jutó GDP, amely érezhetően meghaladja a csoport átlagát. Ugyanakkor több kockázat is lefelé húzza a megítélésünket: a régióhoz képest magas államadósság, a korábbi unortodox gazdaságpolitikai lépések, valamint az, hogy a magyar gazdaság érzékeny a külső sokkokra. A kormányzási mutatók szintén közelebb kerültek a „BBB” országok középértékéhez, ami romlást jelez az előző évekhez képest. További kockázatot jelent, hogy Magyarország jelentős mértékben az orosz energiaimportra támaszkodik, így egy esetleges ellátási zavar vagy árkilengés gyorsan begyűrűzhet. A rövid távú olajellátási rizikókat ugyanakkor mérsékli az amerikai szankciók alóli egyéves mentesség, amelyet az orosz Lukoil esetében kaptunk.
A többi hitelminősítő sem rontotta a kilátásokat
Ahogy azt múlt héten megírtuk, a Standard and Poor's után a Moody's is megerősítette szuverén magyar államkötvények besorolását. Az amerikai hitelminősítő intézetnek ez volt az idei második, egyben utolsó felülvizsgálata, amelyben értékelte a magyar gazdaság kilátásait. A hitelminősítő értékelésében kiemeli, hogy a 2026. áprilisi választások után költségvetési konszolidációs erőfeszítésekre lesz szükség. A problémát a 2020 fennálló költségvetési hiánnyal magyarázzák.
A reál GDP-növekedési előrejelzésüket az idei 1 százalékról 0,5 százalékra, 2026-ra vonatkozóan pedig 2,8 százalékról 2,3 százalékra csökkentették.
Az elemzők szerint az autóipartól és a német gazdaságtól való nagyfokú függőség negatívan befolyásolja az exportot, miközben a közberuházási kiadások csökkentése az uniós források blokkolása miatt szintén visszafogja a gazdasági növekedést, így a fogyasztás marad a növekedés egyetlen motorja 2025-ben, és a növekedés fő forrása 2026 folyamán. A 2026-os választások előtti költségvetési intézkedések támogatni fogják a magánfogyasztás növekedését, míg a beruházások és a nettó export pozitív hozzájárulása továbbra is visszafogott marad.
Emlékeztetnek rá, hogy a kormány nemrégiben bejelentette a költségvetési hiány előrejelzéseinek újabb felülvizsgálatát, amely 5 százalékra módosult. A nagyobb hiányok és a lassabb növekedés miatt most az adósságteher enyhe növekedését prognosztizálják, a 2024-ben jelentett 73,5 százalékról a GDP mintegy 74 százalékára 2025-ben és 2026-ban.
Ennek ellenére továbbra is arra számítanak, hogy az adósság megfizethetőségi mutatóinak 2023-24-es jelentős gyengülése fokozatosan visszafordul, amit az inflációhoz kötött, fix kamatozású, alacsonyabb költségű eszközökkel rendelkező lakossági kötvények állományának csökkenése, valamint az EU SAFE eszközéből származó olcsóbb finanszírozás felhasználása fog vezérelni.
