Ukrajna már így is nyakig el van adósodva, a nyugat által rákényszerített IMF-hitel drága, nagyon rossz konstrukciót erőltettek Kijevre
November végén az ukrán kormány ünnepélyesen beszámolt egy új, négyéves programról a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy körülbelül 8,4 milliárd dolláros költségvetési finanszírozáshoz jusson.
A hírt azonban nem fogadta túlságosan lelkesen az ukrán vállalati szektor, mivel az IMF megköveteli az adók emelésének szükségességét, beleértve a kis- és mikrovállalkozások adóit is. Ezen túl azonban az is kérdés, hogy maguk az IMF-hitelek valóban hasznosak-e Ukrajna számára – írja elemzésében Olekszandr Parascsij, az ukrán Concorde Capital befektetési társaság elemzési vezetője.
A felelős és a felelőtlen hitelező
Az IMF hitelezési politikájáról szóló weboldala kijelenti, hogy
az alap különböző típusú hiteleket kínál, amelyek az országok eltérő igényeihez és sajátos körülményeihez igazodnak.
Vagyis az IMF felelős hitelezőként pozicionálja magát, amely képes az adott ország igényeihez leginkább illeszkedő finanszírozási programot kidolgozni. Nehéz röviden elmagyarázni, hogy mit is jelent az, hogy „felelős hitelező”. Az ukrán közgazdász inkább egy példán keresztül mutatja meg, hogy mit is jelent egy felelőtlen hitelező.
- Tegyük fel, hogy valaki mondjuk egy mikrohullámú sütőt szeretne venni hitelre, és kölcsönért folyamodik egy bankhoz.
- De ennek a banknak nincs mikrohullámú sütőre vonatkozó hitelterméke.
- Azonban nem akarja elveszíteni a potenciális ügyfelet, és megpróbálja az autóhitel-programját a kuncsaft „igényeihez” igazítani.
- Így kérni fogja a mikrohullámú sütő használatáról szóló igazolást,
- az elmúlt két év jövedelmi igazolását,
- a családi összjövedelemről szóló igazolást,
- és casco biztosítást fog kérni a sütőre.
Ezek alapján nem csoda, ha a hitelfelvevő messzire elkerül egy ilyen pénzintézetet.
Jelenleg az IMF pont egy ilyen hitelezőre emlékeztet.
A szerző szerint az EFF program egyáltalán nem felel meg az ukrán igényeknek. Ez a program ugyanis, az IMF honlapján található leírása szerint, olyan országoknak szól, amelyek súlyos fizetési problémákkal küzdenek olyan strukturális problémák miatt, amelyek megoldása hosszú időt (és komoly reformokat) igényel.
Vagyis ezt a programot olyan országok számára fejlesztették ki, amelyek gazdasági válság vagy rossz kormányzati döntések miatt küzdenek pénzügyi problémákkal. Ukrajnában jelenleg – legalábbis hivatalosan – nincs gazdasági válság. Így az IMF kritériumai alapján az egyetlen oka arra, hogy az EFF program keretében hitelt kérjen, a rossz kormányzati politika lehet, amelyet azonnal korrigálni kell.
Bármit is gondolunk kormányunk politikájáról, el kell ismernünk, hogy Ukrajna jelenlegi fő problémája nem ez, hanem az Oroszország által indított háború. Semmilyen belső reform nem tudja megoldani ezt a problémát
– írja Parascsij.
Az IMF megoldásai túlságosan is szokványosak:
- növelni a költségvetés bevételi oldalát (adóemelések révén) és
- csökkenteni az államadósságot.
Ez utóbbiban kétségtelenül lehet némi szerepe a Valutaalapnak, ha ott áll az ukrán kormány háta mögött, amikor az a magánhitelezőkkel az adósságátütemezésről tárgyal. Ugyanakkor
az IMF nem válaszol arra az alapvető kérdésre, miért lenne segítség Ukrajnának minden és mindenki további megadóztatása.
Az ukrán költségvetés így is súlyos bajban van, az év első kilenc hónapjában a büdzsé tényleges kiadásai a dupláját tették ki a belföldről származó bevételeknek.
Az IMF már nem olcsó hitelező Ukrajna számára
Az IMF évtizedekig következetesen megőrizte olcsó hitelező státuszát, viszonylag alacsony kamatlábak mellett nyújtva hiteleit. Ez a státusz azonban egészen a távoli háború előtti múltig nyúlik vissza, amikor az IMF-hitelek alternatíváját a nemzetközi pénzügyi piacokon 6-8 százalék kamatozású, keményvalutában felvett állami hitelek jelentették, amelyekhez képest a 2-3 százalékos IMF-hitelek igazán olcsónak tűntek.
- Jelenleg Ukrajna nem tud hitelt felvenni a nemzetközi piacokon, így a költségvetési hiány fedezésének egyetlen forrását a más államoktól felvett kölcsönök jelentik, amelyeket jellemzően 0–1,5 százalék kamattal kap.
- Ezzel szemben az IMF-hitelek kamata 5–7 százalék közötti, az új program keretében 6,1 százalék.
Az ukrán bankok felháborodása a szerző szerint teljesen érthető:
- miért vesz fel a kormány 6,1 százalék kamaton hitelt az IMF-től, amikor
- a belföldi piacon 3-4 százalékon juthatna devizahitelhez.
- Ráadásul 2022 eleje óta a kormány belföldi devizahitel-felvétele 26 százalékkal csökkent.
- Továbbá az ukrán bankrendszer egyszerűen nem tud mit kezdeni a nála parkoló devizával; november elején közel 11 milliárd dollárnak megfelelő összeget tartottak külföldi számlákon.
Kapzsi hitelező
Az új EFF program keretében az alap a következő négy évben legfeljebb 5,94 milliárd különleges lehívási jogot (SDR), azaz a jelenlegi árfolyamon 8,4 milliárd dollárt kíván kiosztani Ukrajnának. Az összeg nagynak tűnhet, de érdekes módon teljesen megegyezik azzal az összeggel, amelyet Ukrajna köteles átutalni az IMF-nek 2026–2029 folyamán a korábban felvett hitelek, kamatok és egyéb kifizetések visszafizetése formájában.
Tehát kiderült, hogy az IMF ezzel a programmal nem bővíti kormányunk pénzügyi lehetőségeit, hanem csak azt garantálja, hogy Ukrajnának elegendő pénze lesz az alap felé fennálló összes tartozásának kifizetésére
– írja az elemző.
Mindennek tetejébe a 8,4 milliárd dolláros kifizetésen felül Ukrajnának továbbra is kamatot kell fizetnie az új program keretében felvett hitelek után – négy év alatt nagyjából egymilliárd dollárt.
Mi lehet a megoldás?
Természetesen Ukrajna nem utasíthatja vissza az IMF-fel való együttműködést. Ennek oka az, hogy egy aktív IMF-program megléte, bármilyen is legyen az, szükséges feltétele annak, hogy Ukrajna finanszírozást kapjon más nemzetközi partnerektől. Vagyis
az IMF-fel való együttműködés erős jelzés a többi hitelezőnek, hogy az ország „a helyes irányba halad”.
Ráadásul az IMF reformkövetelményeinek túlnyomó többségét az ukrán hatóságok vállalták, és ha teljesítik őket, akkor ezek az ország javára válnak. Viszont a cikk szerint ez messze nem jelenti azt, hogy bármilyen programban meg kellene egyeznie Ukrajnának az IMF-fel. Kijevnek világosan meg kellene fogalmaznia igényeit, és meg kellene követelnie a nemzetközi szervezettől azt, amit maga az IMF is hirdet: rugalmasságot és alkalmazkodóképességet a tagországok egyedi igényeihez – írja elemzésében a Concorde Capital közgazdásza.
