A bankkártyák is érzik a határzárat

A koronavírus-járvány első vesztese a turizmus volt – a légi járatok leállítása, a határok lezárása után szinte azonnal összeomlott a ki- és a beutaztatási piac, a magyarok nem igazán utaztak külföldre, a határon túliak nem érkeztek hazánkba. Bár a korlátozások zömét az országok legnagyobb része március második felében kezdte el alkalmazni, a visszaesés a turisták költéseiben szinte azonnal, már az első negyedévi bankkártyás statisztikákban is visszaköszön.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint annak ellenére, hogy az év első három hónapja kifejezetten holtszezonnak számít a hazai beutaztatási forgalomban, az elmúlt években a külföldi bankkártyákkal magyarországi elfogadóknál lebonyolított tranzakciók száma 2018-ban 27,6, 2019-ben 24,5 százalékkal nőtt, míg a bankkártyás költések értéke 17-18 százalékkal emelkedett. Ehhez képest az idei első három hónapban a külföldi kártyabirtokosok által lebonyolított 12,39 millió kártyás vásárlás csak 16 százalékos bővülés, míg a szolgáltatásokra kifizetett 150,2 milliárd forint 8,8 százalékos emelkedés 2019 első negyedévéhez képest. Miután januárban és februárban a fapados járatok a korábbi szezonokhoz képest csúcsra jártak, és a kereskedelmi szálláshelyeken a 2019-es első két hónappal összevetve 12,4 százalékkal több, 716 ezer vendéget regisztráltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, kiváló negyedévet várhattak a piacon a költések tekintetében is. Ha azt nézzük, hogy a KSH szerint márciusban már csak a 2019. év vendégszámának alig 26,5 százalékát, 107 ezer vendéget regisztráltak a szálláshelyek, a bankkártyás vásárlások darabszámának és értékének negyedévi emelkedése akár kedvezőnek is mondható. Főleg azzal összevetve, hogy a bankkártyás pénzfelvételeknél 14 százalékot meghaladó visszaesést mért az MNB, míg a tranzakciók értékében ennél is nagyobb, 15,3 százalékos volt a korrekció mértéke. Az első három hónapban a külföldi kártyákkal kezdeményezett 1,09 millió pénzfelvételi tranzakció 2014 óta, amióta a jegybank negyedévi adatgyűjtésre tért át, a legalacsonyabbnak számít, miközben az 57,47 milliárdos készpénzfelvételi értéknél legutóbb 2015 első negyedévében vettek fel kevesebbet pénzkiadó automatákból (ATM-ekből) a külföldi turisták. Tegyük hozzá, hogy a pénzügyi tudatosság fejlődésével, és a bankkártyás elfogadóhelyek bővülésével a külföldiek is egyre inkább előnyben részesítik az elektronikus fizetést a továbbra is magas, külföldi tranzakciók esetében pedig kifejezetten jelentős költségű bankkártyás pénzfelvételnél.

Aligha meglepő, hogy a banki adatokból szépen leképezhető az is, hogy a magyar állampolgárok számára is lezáródott március közepén a külföldi utazások lehetősége.

A KSH a magyarok külföldi utazásai-ról negyedéves gyűjtésben számol be, eszerint honfitársaink az év első három hónapjában 4,48 millió alkalommal lépték át a határt, ez 19 százalékos visszaesés 2019 első három hónapjához képest. Mi-

után a síszezon javát a korlátozásokig letudtuk, ezért az sem meglepő, hogy a visszaesés leginkább az egynapos utakban volt észlelhető: ott 21 százalékot mért a KSH, annak dacára, hogy a munkavégzés céljából napon belül ingázók esetében csak 12 százalékos volt a visszaesés. Borítékolhatóan a második negyedévi számok ezen a soron is sokkal drámaibb visszaesést mutatnak majd. A korlátozások jól láthatóan elsőként a bevásárlóturizmust fogták meg: az ilyen célból külföldre utazók körében a visszaesés 25 százalékot meghaladó volt. Ugyanakkor a koronavírus-válság előtti kedvezőbb gazdasági helyzet köszön vissza abban, hogy miközben a magyarok külföldi költései a KSH szerint az első negyedévben 11 százalékot meghaladó mértékben estek vissza, a bevásárlóturizmusra költött összegek esetében csak 2,4 százalékos csökkenést mutat az első háromhavi adat a 2019. első negyedévivel összevetve.

A KSH adatainál visszafogottabb esést mutat a tényleges adatokon alapuló bankkártyás statisztika. Eszerint az elmúlt években folyamatos – 2018-ban 25, tavaly 20 százalékot meghaladó – első negyedéves bankkártyás külföldi vásárlási forgalombővülés az idei első három hónapra 7,8 százalékos növekedésre szelídült a tranzakciók számát tekintve, január és március között 5,5 millió alkalommal került elő magyar bank plasztikja vagy telefonos bankkártyás fizetési appliká-ciója külföldön az egy évvel korábbi 5,1 millió után. Ugyanakkor a költések terén hosszú idő után először mért visszaesést az MNB honfitársaink külföldi kártyahasználatában: a 67,52 milliárdos összeg 2,3 százalékkal maradt el 2019 első negyedévének adataitól. Ennél is drasztikusabb a visszaesés honfitársaink külföldi ATM-használatában: bár a korábban már említett pénzügyi tudatosság erősödésének hatására az elmúlt években folyamatosan csökkent a készpénzfelvételi tranzakciók növekedésének üteme, ám annak hatására, hogy egyre több honfitársunknak van lehetősége külföldre utazni, ebben nem igazán várt negatív számot a piac. Ehhez képest a 300 ezret épphogy meghaladó külföldi készpénzfelvétel 14 százalékos visszaesés 2019 első negyedévéhez képest, három évet kell visszamenni ahhoz, hogy ennél alacsonyabb értékkel találkozzunk. A külhoni ATM-ekből a magyarok 32,9 milliárd forint értékű helyi fizetőeszközt vettek fel az év első három hónapjában, ami 3,6 százalékos csökkenés a bázisidőszakhoz képest.

Sovány vigasz, hogy a KSH által mért külföldi költéseknek a tavalyi 56,3 százalékkal szemben immár 62 százaléka kapcsolódik az MNB adatai szerint hazai bankszámlához (kártyás vásárlás vagy számláról történő készpénzfelvétel kapcsán), míg a készpénzt megkerülő, tisztán elektronikus (kártyás) fizetés részaránya a 2019-es 37,7 százalékról 41,7 százalékra nőtt a külföldi költések során.

A bevásárlási célú turizmusban

25

százalék fölötti visszaesés történt