Unciánként majdnem 1800 dollárt ért tegnap délután az arany. A nemesfém jegyzése már jó pár napja araszol egyre magasabbra, elérve a legutóbb 2012-ben látott csúcspontot. Ezt egy többhetes oldalazás előzte meg, és a megindult szárnyalást a nemesfém menedékeszköz-szerepén túl nagyban támogatja a hozamkörnyezet is.
Indiában például a Jefferies befektetési cég szerint a befektetők az osztalékfizető részvények mellett aranyba csoportosíthatják át tőkéjüket,
mivel az országban 2013 óta először a negatív tartományba kerültek a kamatszintek. A csökkenő hozamokat és az Indiában várt 5 százalék körüli inflációt alapul véve, bizonyos rövidebb futamidejű állampapíroknál nincs kizárva a mínusz 1,3 százalékos hozam sem.
Közben az Egyesült Államokban is hasonló trend mutatkozik meg a Julius Bar bankház szerint. A társaság elemzésében rámutat, hogy az arany iránti kereslet a közeljövőben is erős maradhat, mivel az amerikai kötvénypiacon rekordalacsony szinten vannak a kamatok. Erről írt tegnapi piaci kommentárjában az Erste is: az amerikai tízéves inflációkövető állampapírok hozama, vagyis a reálhozam új mélypontra, mínusz 80 bázispontra esett.
A hozamkörnyezet mellett a dollár gyengülése szintén támogatja az arany árfolyamának emelkedését.
A Julius Bar emellett megjegyzi, hogy rövid távon felfelé mutató kockázatok láthatók az aranypiacon, de már középtávon valószínűsíthető, hogy a gazdasági hangulat javulásával a sárga fém kurzusa valamelyest csökken majd. Ezt tükrözi a bankház prognózisa is, amelyben a következő három hónapban mintegy 1700 dolláros unciánkénti aranyárat valószínűsítenek az elemzők, de a következő egy évben már átlagosan csak 1600 dollárral számolnak egy mindkét irányba érvényes, 7,5 százalékos tűréshatár mellett.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
