Látványos a mélyrepülés a hitelek iránti keresletben
Drasztikusan visszaesett a lakossági hitelkereslet a koronavírus-járvány idején. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint május végére immár a lakáscélú hitelek folyósítása is a tavalyi szint alá került: a pénzintézetek öt hónap alatt 365,7 milliárd forintnyi új lakáshitelt helyeztek ki, ez 2,2 százalékkal alulmúlja a bázisév 373,9 milliárdos adatát – miközben januárban még negyedével, februárban pedig 15 százalékkal több lakáshitelt folyósítottak a pénzintézetek, mint 2019 hasonló időszakában. Ráadásul a piac egyértelműen lassul – míg a személyi hitelek esetében májusban már egyértelmű visszapattanást láthatunk, addig a hónapban folyósított 61,9 milliárd forintnyi lakáshitel 10,4 százalékkal elmarad az áprilisi értéktől. Persze ezen a piacon a hosszabb hitelfelvételi folyamat miatt kicsit lassúbb a reakció: miközben a személyi hiteleknél márciusban már egyértelműen jelentkezett az ütemvesztés, és 25 százalékkal zuhant a kihelyezés 2019 márciusához képest, addig a lakáshitelek esetében az év harmadik hónapjában folyósított 84,5 milliárd forint még csaknem 10 százalékos pluszt mutatott a bázisév adataihoz képest.
Ahol látszólag már most is nagy baj van, az a személyi hitelek piaca: az év első öt hónapjában folyósított 155,8 milliárd forint azt mutatja, hogy az idén a tavalyi kihelyezések alig kétharmadát sikerült eddig elérni. Az április–májusban folyósított 31,67 milliárd forintos kihelyezés kisebb, mint amennyit a válság előtti hónapokban a bankok egyetlen hónap alatt folyósítani tudtak az elmúlt időszakban. Visszatekintve, 2018 februárjától egyetlen olyan hónap volt, amikor kevesebb volt a fogyasztóknak juttatott kölcsön: 2018 decembere, az ünnep- és pihenőnapoktól hemzsegő és a novemberi csúcsok után rendszerint az év legalacsonyabb keresletét mutató hónap.
A személyi hiteleknél azonban legalább már látszik az újraindítás nyújtotta reménysugár: a májusi 18,7 milliárd forintos adat, bár csak harmada a 2019. év nyár előtti utolsó hónapjában mértnek, csaknem 44 százalékkal meghaladja az abszolút mélypontnak tetsző, 13 milliárdos áprilisi adatot. Sok örömet azonban ez sem okoz: a folyósított összeg tekintetében mindez csak azt jelenti, hogy a kihelyezések a 2015. évi átlagos értékről a 2016-os szintekig javultak. Kérdés, hogy a fogyasztás remélt visszatérése mennyire javítja majd a személyihitel-statisztikákat a következő hónapokban, míg a lakáshitelek esetében jó eséllyel csak az őszi hónapok hozhatnak nagyobb változást.
