Ellaposodott az amerikai hozamgörbe

Az amerikai hozamgörbe alakváltozásaiból lehet profitálni, de veszíteni is lehet miat­tuk. A hozamgörbe azt mutatja, hogy egy adott időpontban a különböző futamidejű befektetéseknek – egy hónaptól akár harminc évig – mekkora a megtérülési rátájuk, a hozamuk. Az amerikai államkötvényeknél pillanatnyilag laposodás figyelhető meg, erősen csökken a hozamkülönbözet az öt- és a harmincéves kamatok között. A hozamgörbe meredekségének növekedése esetén steepener, laposodása esetén flattener pozí­ciót érdemes felvenni. A pozíciót ma már nem kell köt­vényekből előállítani, a kisbefek­tetőknek opciók, tőzsdék, kereskedett alapok sora áll a rendelkezésükre.

Az öt- és harmincéves lejárat közötti hozamkülönbség 17 bázisponttal csökkent júliusban, ilyen mértékű esés 2017 óta nem fordult elő. A flattenerek profitja elsősorban a harmincéves hozam csökkenésének köszönhető, tegnap 1,23 százalékon állt ez a lejárat. Két éve még 3,02 százalékon, egy éve pedig 1,96 százalékon kereskedtek a harmincéves kötvénnyel. Brian Bethune, az Alpha Economic vezető közgazdásza a Reutersnak ezt úgy magyarázta: „Mindenki arra számít, hogy a Federal Reserve örökké nulla százalék környékén tartja majd az alapkamatot, ez viszi le a hozamgörbe hosszú végét ilyen hihetetlenül alacsony értékre.”

Az elemzők már annak a hosszú távú hatásait találgatják, amikor majd valamennyi lejáraton 1 százalék alá süllyednek a hozamok. Nick Maroutsos, a Janus Henderson vezérigazgatója szerint ez annak a jele lenne, hogy a befektetők minden kis hozammaradékot zsebre kívánnak tenni, legyen az akármilyen kevés. A tízéves benchmark papír március 20-án, a húszéves múlt csütörtökön, az amerikai GDP-adat közlése után süllyedt 1 százalék alá a Reuters beszámolója szerint. A harmincéves lejárat is volt már 1 százalék alatt, de ahhoz drámai körülmények vezettek, amikor idén márciusban a pénzpiaci pánik zajlott.

Vannak, akik arra számítanak, hogy a Federal Reserve (Fed) a hozamgörbe hosszú oldalán folytatja majd a kötvényvásárlási programot, ezzel további nyomást gyakorolva erre a szegmensre. Másrészt az amerikai pénzügyminisztérium májusban már bocsátott ki új húszéves kötvénysorozatot, amelyre régóta vártak a befektetők, és elképzelhető, hogy a harmincéves szegmens is bővül új papírokkal, növelve a kínálatot és ezzel várhatóan a hozamokat is.

Az 1 százalék alatti hozamgörbe nemcsak az arra fogadóknak jelentene profitot, hanem az értékpapírpiacokon is jelentős változásokat indítana el. Ez ugyanis újabb érv lehet amellett, hogy az intézményi befektetők és a pénzintézetek miért ne dollárban és dollárkötvényben tartsák a szabadon felhasználható eszközöket. Mindez pedig erősítené a részvénypiacra és a részben a reálgazdaságba tartó tőkeáramlást.

A Nordea elemzői hozzáteszik, hogy a likviditási feltételek jelentősen befolyásolják az egyes lejáratokon tapasztalható keresletet. A hozamgörbe laposodik, amikor a Fed több pénzt nyomtat, mint amennyi az amerikai pénzügyminisztérium állampapír-kibocsátása. A nettó pozitív likviditás nemcsak a hozamgörbére hat (azaz laposabbá teszi), hanem a dollárt is gyengíti. A válság legyőzését támogató állami kötvénykibocsátás azonban már meghaladja a Fed pénznyomtatási ütemét, így a steepenerek szerintük nem lesznek már sokáig slágertermékek, s a Nordea szerint a dollárgyengítő hatás is enyhülhet.