Az adósok tizedénél biztosan elkél majd a segítség
A hitelmoratórium révén a koronavírus-járvány alatt is fennmaradt a dinamika a magyar bankrendszerben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési jelentéséből. Eszerint a vállalati oldalon a korábbi évi 16 százalékról 8,4 százalékra mérséklődött az állományi növekedés, ezen belül a kis- és középvállalati oldalon 9,4 százalékos volt a hiteldinamika. Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszerelemzési igazgatóságának vezetője szerint a növekedés mintegy fele köthető a moratóriumban a bankoknál bennmaradt hitelekhez. A moratóriumban részt vevők aránya mind a lakossági, mind a vállalati oldalon 40-50 százalékos, de a nagyvállalati hitelek kevesebb mint 30 százaléka van moratórium alatt, míg a lakosságnál a személyi hitelek esetében 70 százalék feletti ez a kör. A jegybanknál úgy vélik, 2021-től célzott moratóriumnak kellene felváltania a mostani általánost, amelyben a 10-15 százaléknyi sérülékenyebb háztartásnak lehetősége nyílna a prolongálásra. Enélkül a nem fizető hitelek állománya 8-10 százalékos szintre futhat fel a jegybank szerint.
A magyar vállalati hiteldinamika üteme fél éve még 12, most már csak 1,5 százalékponttal magasabb az EU átlagánál, ami annak tudható be, hogy Európában óriási folyószámlahitel-kereteket nyitottak az ottani vállalatoknak – emlékeztettek az MNB szakértői. A lakossági oldalon ugyanakkor a magyar emelkedés kiugró. Dancsik Bálint főosztályvezető szerint ennek egyebek mellett az az oka, hogy a lakosság GDP-arányos hitelállománya messze elmarad az uniós középértéktől. Az MNB szerint a pandémia alatt a legszigorúbb korlátozásokat hozó hónapokban a piaci kondíciók romlottak, a hitelfelvétel feltételei szigorodtak, s ezzel párhuzamosan a hitelkereslet is csökkent a lakosság és a vállalatok körében. A hatásokat a hitelezési moratórium mellett az állami és a jegybanki hitelprogramok igyekeztek ellensúlyozni, ám az utóbbiak közül csak a már ismert, bejáratott termékek (NHP, babaváró) folyósítása tudott érdemben javítani a kihelyezéseken.
A vállalati oldalon az új szerződéskötések 18 százalékkal maradtak el a második negyedévben az egy évvel korábbi bázistól, az új kihelyezésekben 30, a kkv-hitelek között 60 százalékos volt az NHP Hajrá! részaránya. A bankok 55 százaléka szigorított a nagy- és közepes, 47 százalékuk a kis- és mikrovállalkozások hitelezési feltételein, de a második fél évre a pénzintézetek 53, illetve 38 százaléka további kondícióromlásra számít. Lakossági oldalon a 232 milliárdos hitelezési többletből 140 milliárd forint a babavárónak köszönhető, a lakáshitelek állománya 88 milliárddal magasabb az egy évvel korábbinál, sőt 6 milliárddal még az egyéb fogyasztási hitelek állománya is nőni tudott – itt egyértelmű a moratórium állományfenntartó hatása, hiszen az új folyósítások területén a személyi kölcsönök 63 százalékos visszaesése volt látható. Bár a bankok 36 százaléka a lakáshiteleknél, 80 százaléka a fogyasztási hiteleknél szigorított a kondíciókon, de a második fél évre már a hitelintézetek 16 százaléka enyhítést vár.
