Forrósodik a helyzet a Szabadság téren: Varga Mihályék hozzányúltak valamihez, amihez ritkán – lesz pénzük a bankoknak
A monetáris tanács 2026. január 13-i ülésén a kötelező tartalékráta 2 százalékpontos, 8 százalékról 6 százalékra csökkentéséről döntött – erről jelent meg sajtóközlemény a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerda délelőtt.
Forrósodik a helyzet a Szabadság téren: Varga Mihályék hozzányúlnak a bankok tartalékrátájához
Mint írják, a hitelintézeteknek a 2026. márciusi tartalékolási periódustól kezdve kell az új rátával számított kötelező tartalékot teljesíteniük. A tartalékkötelezettség nem kamatozó része változatlanul a tartalékalap 2,5 százaléka marad.
A lépés nem jelent változást a jegybanki kamatkondíciókban, a bankrendszeri likviditás jegybanki eszközökben való lekötésére fizetett sterilizációs átlagkamat változatlan marad
– írják, hozzátéve, hogy az intézkedés a korábbi jegybanki programok lejárata mellett támogatja a bankok likviditáskezelését. Az MNB a kötelező tartalékráta normalizációjával tovább közelít az Európai Központi Bank gyakorlatához.
Semlegesít még a MNB
Az előző, tavalyi tartalékráta-csökkentés is arról szólt, hogy folyamatosan futnak ki a korábbi jegybanki programok a jegybank mérlegéből – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Ahogy ezek a programok lejárnak, visszafizetik az MNB-nek, emiatt folyamatosan szűkül a jegybank mérleg és a bankközi likviditás.
Amikor 8 százalékra levitték, akkor is az volt az indoklás, mivel zsugorodik a jegybanki likviditás, ezt ellentételezi a jegybank azáltal, hogy csökkenti a tartalékolási kötelezettséget.
Tehát kvázi semlegesíti azt a szűkítő hatást, amelyet a programok lejárata okoz, ezért Virovácz Péter szerint nem nevezhető monetáris lazításnak az MNB mostani lépése.
De február végén már jöhet a kamatcsökkentés
Ami késik, az nem múlik. A monetáris tanács februári ülésén már akár belevághat a lazításba is a jegybank. Januárban ugyanis várhatóan ötéves mélypontra, a jegybank 3 százalékos célja eshetett az infláció, sőt, nem zárható ki még egy pozitív meglepetés sem. Mindez pedig kellő érv lehet az MNB számára, hogy közel másfél év után újra csökkenjen a 6,5 százalékos alapkamat.
Annál is inkább, mert decemberben Varga Mihály jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülése után már résnyire nyitotta az ajtót a kamatcsökkentések előtt. Habár a januári ülés után mintha visszalépett volna az enyhítéstől, a piac egyre inkább beárazza a lazítást. Most a befektetők 100 bázispontos kamatvágást várnak, az elsőt már februárban.
