Bár az elmúlt hetekben világszerte felgyorsult a koronavírus terjedése, a második hullám megjelenése ellenére sem valószínű, hogy olyan mértékű lezárások lesznek a világban, mint a tavasszal (kivéve akkor, ha az egészségügyi rendszerek nem bírják majd a nyomást). Az elmúlt héten már végbement egy kisebb korrekció az amerikai indexekben, és a buborékoktól való félelem miatt újra nagyobb mozgások indulhatnak meg a piacokon.
A világ lassan háromnegyed éve van lélegeztetőgépen, ami annyit tesz, hogy jegybanki pénznyomtatással próbálják életben tartani a világgazdaságot.
Az ingyenpénzt különböző formákban juttatják a gazdaságba, az Egyesült Államokban a jegybank vásárolja a fedezett vállalati kötvényeket, de bizonyos befektetői trükkökkel még a rosszul besorolt vállalati értékpapírokat is.
Így a jegybank közvetlenül finanszírozza a reálgazdaságot, ami persze rendkívüli helyzetekben megengedett, de nem árt odafigyelni a kialakulóban lévő tőzsdei lufikra. A jelenlegi árfolyamán például a Tesla kétszer annyit ér, mint a teljes német autóipar. Az amerikai kormányzat direktben is támogatja a lakosságot, vagyis bizonyos jövedelemszint alatt pénzt utal magánszámlákra, hogy fenntartsa a fogyasztás szintjét.
A tagállamok – köztük Magyarország – pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra, és a piacinál olcsóbb hitelhez is hozzájuthatnak. Ezek az unortodox eszközök továbbra is magasan tartják a tőzsdeindexeket, az állam- és a vállalati kötvények árfolyamát, ám úgy vélem, hogy az amerikai elnökválasztás után – még idén – lehet egy kisebb korrekció, hiszen a fák nem nőnek az égig, főleg nem ingyenpénzből. A hangulat napról napra változik a lehetséges vakcinákról érkező hírek szerint, de a védőoltások majdani beadása után is kétséges például, miként indul újra a turizmus, vagy a középosztálybeliek mikor döntenek úgy, hogy új autót vásárolnak.
