Ziccert hibáznak a kisbefektetők

Továbbra is meglepően kockázatkerülők a lakossági befektetők Európa-szerte, pedig kicsit nagyobb rizikóvállalással jóval nagyobb megtakarítással vonulhatnának nyugdíjba, és a gazdaság bővülését is jelentősen támogathatnák – mutatott rá friss tanulmányában az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetsége (EFAMA).

Az európai háztartások az alacsony kamatkörnyezet ellenére is előszeretettel tartják megtakarításaikat bankbetétben, több mint minden harmadik megtakarított

euró ugyanis a bankszámlákon parkol. Magyarországon még az európai átlagnál is jellemzőbb, hogy a bankokra bízzák a félretett pénzt, a hazai megtakarítások fele köt ki itt.

A bankszámla mögött a strukturált befektetési termékek, azaz a nyugdíjalapok és az életbiztosítások következnek a népszerűségi rangsorban, az előbbi a kontinens lakossági megtakarításainak bő negyedét, az utóbbi pedig mintegy ötödét csatornázza be. Hollandiában a lakossági pénzek héttizede automatikusan a nyugdíjcélú megtakarításokban köt ki, Franciaországban az állami ösztönzőknek köszönhetően különösen népszerű az életbiztosítás. A magyarok közt ezek kevésbé vonzók, 6-6 százalékos a kitettségük. Az átlagosnál nagyobb arányban rendelkezünk befektetési alapokkal, a kötvények, állampapírok és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok pedig messze a magyar háztartások portfólióiban szerepelnek a legnagyobb súllyal. Itthon a megtakarítások negyedét tartják ilyen eszközökben, Európa-szerte mindössze 2 százalékot tesz ki ez az arány. A hazai lakosság számára elérhető olyan, a piacinál is kedvezőbb konstrukciók mellett, mint az inflációkövető állampapír vagy a MÁP+, ez nem is annyira meglepő.

A tőzsdézésnek Skandinávián kívül nincs nagy hagyománya, a finnek 19, a svédek 11, valamint a dánok 7 százalékos részvényportfóliója mellett az európaiak félretett pénzük mindössze 5 százalékát fektetik részvényekbe. Itthon még ezt az egyébként meglehetősen alacsony szintet sem éri el a részvénybefektetések 3 százalékos aránya.

Pedig az európai alapkezelői szövetség számítása szerint közel 1600 milliárd euróval több forrás állna rendelkezésre az európai gazdaságok finanszírozására, ha a háztartások akár csak 5 százalékponttal csökkentenék bankbetétben tartott megtakarításaikat, és ennyivel több pénzt fektetnének be különböző tőkepiaci eszközökbe. A kontinens vállalatainak finanszírozásában rejlő óriási szerepvállalási lehetőség mellett a háztartások közvetlenül is profitálhatnának a hosszú távú befektetéseken elérhető magasabb tőkepiaci hozamokból. Összesített pénzügyi vagyonuk 1200 milliárd euróval lenne most magasabb, ha 2018-ban 41 százalékról fokozatosan 30 százalékra mérsékelték volna a bankszámlákon parkoltatott megtakarításaik súlyát, és ennyivel nagyobb összeget helyeztek volna részvény- vagy kötvényalapokba.