Amiért általában félresiklik az átutalás

Szinte hétköznapi teendő, hogy az ügyfelek forintátutalási megbízásokat adnak számlavezető bankjuknak, amelyben meghatározzák – szükség esetén a közleményben azonosító adatokat megadva –, hogy a bank a számlájukról kinek, milyen számlára, mekkora összeget utaljon át.

A megbízásokat a bankok ügyfelei jelentős részben már elektronikus úton, netbankon keresztül indítják, így nem kell a bankfiókot felkeresniük, és a megbízás megadása sincs időhöz, helyhez kötve. A fizetési megbízás jóváhagyása elektronikus csatornán minden esetben kétfaktoros, kétlépcsős ellenőrzéssel történik, a netbankbelépéshez kért PIN-kóddal és a tranzakcióhoz megadott megerősítő kóddal. Ez utóbbi a mobilapplikációk terjedésével úgynevezett QR-kód is lehet. A gyakori fizetési partner számlaadatai internetbanki sablonban is rögzíthetők, ami gyorsítja a folyamatot, s kizárja az adatok megadásánál a tévesztések lehetőségét.

Az elektronikus csatornákon 2020. március 2-től a hét minden napján, 24 órán át rögzíthető az azonnal – néhány másodperc alatt – teljesülő megbízás (egy-egy azonnali átutalás összege biztonsági okokból egyelőre a 10 millió forintot nem haladhatja meg). Változatlanul lehetőség van olyan megbízás megadására, amely nem azonnal, hanem egy meghatározott napon, az értéknapon – a feldolgozás kezdetét követő 4 órán belül – teljesül. Ez a jövőbeni tranzakció például egy számla érkezésekor már rögzíthető, azzal, hogy az a megadott napon, határidőben terheli majd a bankszámlát.

Forintfizetési megbízás a hagyományos módon, papíron is adható a számlavezető banknak, akár postázva, vagy egy bankfiókban történő leadással. A nyomtatványt a banknál bejelentett aláírással kell ellátni, amit a bank a megbízás számítógépes rendszerbe rögzítése során ellenőriz. Eltérés esetén a hitelintézet – erről értesítve az ügyfelet – nem teljesíti a kért tranzakciót. További lehetőség a telebanki átutalási megbízás egy banki ügyintéző segítségével.

A banki rendszerek a fenti megbízások befogadásakor automatikusan vizsgálják, hogy a kedvezményezett számlaszáma formailag megfelel-e az előírásoknak (a karakterek számát és a beépített ellenőrző kódokat tudják áttekinteni). Az ellenőrzés azonban nem terjed ki arra, hogy a megadott számlaszámot és tulajdonosát helyesen tüntették-e fel, mivel ezzel az információval csak a kedvezményezett bankszámláját vezető hitelintézet rendelkezik.

A bankok az átutalással beérkező pénzösszegeket a bankszámlaszám alapján könyvelik le. Ezért is nagyon fontos, hogy az átutalási megbízást indító ügyfél a számlaszám megadásakor, a tranzakció jóváhagyása előtt azt ismételten ellenőrizze. Ha hibás számlaszámmal rögzítették a megbízást – ráadásul még a formai ellenőrzésen is átcsúszott, mert elméletileg létezhet olyan bankszámlaszám is –, akkor a pénz egy idegen bankszámla-tulajdonos számlájára kerülhet.

Ebben az esetben célszerű a lehető leggyorsabban a számlavezető bankhoz fordulni azzal a kéréssel, hogy vegye fel a kapcsolatot a téves utalást kapó bankszámla tulajdonosával (bankon belüli utalás esetén) vagy a kedvezményezett bankkal a visszautalás érdekében (bankon kívüli műveletnél).

Sajnos automatikus megoldás nincs ilyenkor, ugyanis minden esetben a tévesen megadott bankszámla tulajdonosa dönt arról, hogy eleget tesz-e a kérésnek, s visszaadja-e a kapott pénzt. Ha igen, akkor a visszautalandó összegből valószínűleg levonja a visszautalás őt terhelő díját. Ha nem működik együtt – és a bankszámla nem „pénzforgalmi számla”, azaz nem vállalkozás vagy szervezet számlája –, akkor lehetőség van a kedvezményezett számlavezető bankjától elkérni a bankszámla tulajdonosának nevét és címét a felmerült kár rendezése érdekében indítandó további eljárásokhoz.

Devizaátutalási megbízások a forintalapúakhoz képest jóval kisebb számban fordulnak elő, s ezekhez nincs egységes formanyomtatvány sem. A bankok így maguk alakították ki a megbízások teljesítéséhez szükséges adatok alapján a nyomtatványukat, amelyek egymástól akár jelentősen eltérhetnek.

Manapság már általános, hogy a banki csatornák bármelyikén megadható devizaátutalás is. A megbízás bármilyen devizanemű számláról indítható, ám ismerni kell az úgynevezett IBAN-kódot, amely nem más, mint az ügyfél saját, illetve az átutalás címzettjének (a kedvezményezettnek) a nemzetközi bankszámlaszáma. Általában könnyebb, egyértelműbb a megbízás megadása, a nyomtatványok kitöltése, ha az átutalni kívánt összeg devizaneme megegyezik a számla devizanemével. Ha viszont e kettő eltérő (például eurószámláról forintutalás), akkor az utalás összegét csak az egyik devizanemben lehet megadni, a másikat a bank az épp érvényes, aktuális árfolyam alapján fogja kiszámítani.

A bankonként eltérő deviza­átutalási nyomtatványok miatt az utalás adatainak pontos meghatározása nagyon fontos. Helytelen kitöltés esetén előfordulhat, hogy a számlát az utalni kívánt összeggel nem a kívánt módon, nem a kívánt devizanemben kiszámítva terhelik meg (például eurószámláról az 50 ezer forintnyi utalás tévesen 50 ezer euró terhelésként jelentkezik). A devizaátutalásnál figyelni kell a költségviselés módjának kiválasztására is, hiszen nem mindegy, hogy melyik fél állja az átutalás terheit. Az átutaló meghatározhatja, hogy ezeket a költségeket teljes egészében, részben vagy egyáltalán nem kívánja viselni.

Az utalási műveleteknél külön kategória az Európai Gazdasági Térségen belül (azaz az Európai Unió tagállamai mellett még Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc) euróban történő, úgynevezett SEPA-utalás. Az ezzel a fizetési móddal lebonyolított eurófizetések „belföldi” fizetéseknek tekintendők, azaz az utalás díja megegyezik a belföldi forintátutaláséval. Fontos tudni, hogy a SEPA-utalás esetén a teljes összeg – a közvetítői díjak levonása nélkül – jut el a kedvezményezett számlájára, de mindkét fél viseli a saját bankjának (pénzforgalmi szolgáltatójának) díját. Ennek a fizetési módnak a korszerűségét igazolja, hogy ezen átutalásoknak az indítás napjától számítva egy munkanapon belül teljesülniük kell.

Legyen szó tehát bármiféle fizetési megbízásról, előzetesen feltétlenül ellenőrizni kell az adatokat, még akkor is, ha bankfiókban adtak segítséget a bizonylat kitöltésekor. A megbízás aláírása, elküldése után ugyanis csakis a megadott adatok alapján történhet meg a tranzakcióteljesítés. A megbízás teljesítését követően célszerű ellenőrizni, hogy rendben megvalósult-e.

Általános szabály, hogy ha a megbízás teljesítésének megkezdése után az utalás összege valamilyen okból nem terhelődik a bankszámlán (mert például hibás, hiányos valamely adat, vagy esetleg nem volt elég fedezet a teljesítéshez, netán aláírás-eltérést észlelt a bank), az a leggyorsabban a korszerűbb csatornákból, azaz a netbank vagy a telebank információiból tudható meg (lehetőség van a bankszámla-terhelésekről sms-üzenetet is kérni a banktól).

Nagyon kicsi valószínűséggel, de az is előfordulhat, hogy a bank hibázik a megbízás feldolgozása során. Hiába hiszi az ügyfél, hogy a tranzakció az elképzelései szerint megtörtént, mindaddig nem lehet biztos benne, amíg arról valamilyen módon meg nem győződött. A megbízás teljesítésének ellenőrzésével elkerülhető az esetleges kései teljesítés miatt felszámított késedelmi díjjal, kamattal kapcsolatos vita. Megeshet, hogy több megbízás megadása esetén valamelyik teljesítésére nincs elégséges fedezet a számlán. Ebben az esetben érdemes ismerni, hogy a számlavezető bank milyen teljesítési sorrendet vállal, mert ezzel elkerülhető a nem teljesítés minden egyéb következménye.

Az átutalás során tehát célszerű kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy az ügyfél ellenőrizze a megbízás adatait, a kedvezményezetti számlaszámot, a devizanemet, és kövesse figyelemmel a teljesítését. Ha azt észleli, hogy az átutalás nem a szándékainak megfelelően történt, haladéktalanul jelezze ezt a megbízást felvevő számlavezető banknak, mert bizonyos esetekben még van remény a hiba korrigálására.

Díjviták

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásai során gyakran találkozunk a megbízások teljesítéséért felszámított díjakkal kapcsolatos panaszokkal is. Az ügyfelek sokszor – a banki hirdetmények, kondíciós listák bonyolultsága miatt – bankfiókban vagy telebankon keresztül kérnek tájékoztatást az egyes költségekről. Sokan viszont csak a bankszámlájuk kért tranzakcióval és annak díjával történő terhelésekor szembesülnek azzal, hogy a kapott tájékoztatástól jelentősen eltérő díjat számított fel a bank.

Ilyenkor, ha telebankon keresztül történt a tájékoztatás, a beszélgetés rögzítése alapján az információk helyessége vissza-ellenőrizhető. A bankfióki szóbeli tájékoztatás azonban nem rekonstruálható. Ebben az esetben a bank általában arra hivatkozik, hogy a szerződés részét képező hirdetmény szerinti díjat számította fel, amelynek megismerését az ügyfél aláírásával vagy a megbízás megadásával elismerte.