BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A kiskereskedők nyakán az e-fizetés

Közel hatvanezer kereskedőnek kell az év végéig biztosítania az elektronikus fizetés lehetőségét. A korábbi évekhez képest csökkenő költségekkel szemben megugró forgalom áll, ráadásul már a vállalkozások hivatali és B2B-ügyleteiben is visszaszorulóban a készpénzhasználat.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása értelmében 2021. január 1-jétől valamennyi online kasszát használó kereskedő köteles lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani a vásárlóinak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatásai szerint tavaly szeptemberben 213 ezer online kassza üzemelt Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanakkor idén június végén 112 ezer kereskedőhelyen 152 ezer bankkártya-elfogadó POS-terminál üzemelt. Így nagyjából 60 ezer online pénztárgép mellett kell megteremteni az elektronikus fizetés lehetőségét januárig.

A jogalkotó célja egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorítása volt. Hiába van hazánkban egy évtizede 9 millió bankkártya forgalomban, a bankkártya-elfogadás a legutóbbi évekig csak azokra a nagy kereskedőkre koncentrálódott, ahol sokan vásároltak, a POS-készülékek száma csak 2016-ban lépte át a 100 ezret.

Az elmúlt években kormányzati program indult a bankkártya-elfogadás népszerűsítésére, az újabb áttöréshez azonban a koronavírus-járvány kellett, amely alapvetően módosította a fogyasztói szokásokat, s előtérbe került a biztonság a fizetésforgalom terén is.

A pandémiás helyzetben az emberek egyre gyakrabban használják vásárlásra a plasztikjaikat. Az online pénztárgépes adatok azt mutatják, hogy augusztusig a készpénzes vásárlások darabszáma 36, értékük 23 százalékkal esett vissza (amiben természetesen a járvány miatti boltzárások is nagyban közrejátszanak). Eközben a kártyás vásárlások száma csak 10 százalékkal csökkent, az így elköltött összeg pedig 3 százalékkal még emelkedni is tudott éves összevetésben.

Az e-fizetés elterjedése előtt álló akadályok közül ma már lényegében csak az a korábbi vélekedés áll, amely szerint az elektronikus (bankkártyás) fizetés drága mulatság. Ám az elmúlt években a már említett kormányzati program révén a legkisebb kereskedőknek is elérhetővé vált, hogy akár 1 százalék alatti költséggel telepítsenek bankkártya-elfogadó terminált, az MNB statisztikái szerint az a kereskedő, aki napi 10-12 ezer forint értékű bankkártyás forgalmat tud realizálni, átlagosan 1,5 százalékos költség mellett tud szolgáltató partnert találni.

Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság

Sokaknak persze a fenti díj is magasnak tűnhet, ám a költségeket érdemes azok kereskedelemre és bevételre gyakorolt hatásával együtt vizsgálni. Ma már a vállalkozások a közterheiket (például adó- és járulékfizetésüket) csak elektronikusan fizethetik, s a cégek közötti kereskedelemben az immár értékhatár nélküli online számlázás húzza magával az e-fizetés elterjedését. A bevételi oldalon az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknél az év első nyolc hónapjában a készpénzes fizetés átlagértéke 2762 forint volt, miközben bankkártyával ennek több mint kétszeresét, 6354 forintot költöttek a vásárlók. Számos kutatás azt mutatja, hogy az ügyfelek 15-20 százalékkal többet költenek a kereskedőknél, ha nem kell figyelemmel lenniük arra, mennyi készpénz lapul a tárcájukban. Ezt hívják impulzusvásárlásnak, amelynek forgalomnövelő hatásával szemben a már említett 1-1,5 százalékos költség hatékony befektetésnek bizonyul, arról nem is beszélve, hogy a kártyaelfogadás költségeiben egyéb banki költségek is benne vannak.

A technika fejlődésével a bankkártya-elfogadás infrastrukturális háttere is egyre olcsóbb lesz: azt már-már megszoktuk, hogy plasztik helyett sokan a mobiltelefonjukba digitalizált bankkártyájukkal fizetnek, ám az okostelefonok egy applikáció segítségével arra is alkalmasak, hogy bankkártya-elfogadóvá váljanak.

Ráadásul az e-fizetésen ma már nem csak a bankkártyás fizetést értjük. Hazánkban a világon elsőként 2020 márciusától valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást, ezáltal a hét minden napján, 24 órában, maximum 5 másodpercen belül teljesülnek a 10 millió forint alatti átutalások. Ezzel a sebességgel már a kereskedelmi egységekben való fizetésre is alkalmas a megoldás. A hozzá kapcsolt kényelmi szolgáltatások azt is lehetővé teszik, hogy a fizető félnek ne kelljen az eladó hosszú bankszámlaszámát bepötyögnie, ezt egy QR-kód megadásával a bankja által biztosított felületen lehet abszolválni, illetve arra is van mód, hogy a kereskedő másodlagos azonosítót rögzítsen, így az átutalás fogadóját a mobilszáma, e-mail-címe vagy – kereskedők esetén ez is jól jöhet – adószáma alapján azonosíthatja a bank. Az azonnali átutalással ősztől az is lehetséges, hogy a befizetendő összeget a kereskedő „kérje el” a vevőjétől: a fizetési kérelemmel pillanatok alatt megtörténhet a fizetés, a kereskedő pedig biztos lehet benne, hogy pontosan a számla végösszegét fizette ki a tranzakciót jóváhagyó vevője.

A következő hetekben tehát a kereskedőknek tájékozódniuk és az általuk választott e-fizetési módra szerződniük is kell az érintett szolgáltatóval. Nagy kérdés, hogy az, aki eddig nem lépett, miként tud erre is időt szakítani a karácsonyi vásárlási csúcs idején.

Marad a 15 ezer forintos limit

Jövőre is megmaradhat az érintéses kártyás fizetéseknél a 15 ezer forintos PIN-kód nélküli értékhatár, miután a kártyatársaságok és a pénzintézetek is támogatják a megemelt limit fenntartását a törvényi határidő lejárta után is – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A megemelt értékhatárral az érintéses tranzakciók csaknem 90 százalékánál lehet PIN-kód megadása nélkül fizetni, az arány mintegy 28 százalékponttal magasabb, mint a korábbi, 5 ezer forintos értékhatárnál. A jegybanki információk szerint a visszaélések aránya nem nőtt az értékhatár emelésével. | VG

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek