A magyar háztartások összesen 2082,6 milliárd forintnyi új lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződést kötöttek – a folyószámlahiteleket nem számítva – 2020-ban, ami 8,6 százalékkal elmaradt a megelőző évi mennyiségtől – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett adartaiból. A lakáshiteleknél 1,9 százalékkal, 928,6 milliárd forintra emelkedett tavaly a szerződéses összeg, amelyben nagy szerep jutott az állami kamattámogatás mellett nyújtott konstrukcióknak is.
A fogyasztási hiteleknél viszont 15,6 százalékos visszaesést mutatott ki az új szerződéseknél az MNB, 1154 milliárdos összeg mellett.
Az erőteljes visszaesés annak ellenére következett be, hogy a megjelenése óta stabil keresletet generáló babaváró kölcsönnél már meghaladta a 617,5 milliárd forintot a szerződéses összeg, ami 30,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A babavárón kívül viszont csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél mutatnak növekedést a jegybanki statisztikák a fogyasztási hiteleken belül, ám az itt mért 7,8 százalékos bővülés is csak nem egészen 80 milliárd forintnyi új szerződéses összeghez volt elegendő.
A személyi kölcsönök iránti kereslet viszont látványosan visszaesett 2020-ban,
ami a koronavírus-járvány hatásai mellett a fogyasztási hiteleknél ideiglenesen bevezetett THM-plafonnal is magyarázható: ennél a termékcsoportnál végül majdnem 40 százalékkal zsugorodott egy év alatt a frissen megkötött szerződések összege, és alig valamivel több mint 337 milliárd forintot tett ki.
A március óta élő hiteltörlesztési moratórium nyomán viszont tavaly is látványosan emelkedett a lakossági hitelek állománya Magyarországon:
december végén meghaladta a 8115 milliárd forintot, ami 14,2 százalékos bővülés 2019 végéhez képest.
Ezen belül a lakáshitelek állománya pontosan az egytizedével kúszott feljebb, és 4008,5 milliárd forintot ért el, miközben a fogyasztási hiteleknél – leginkább a babaváró kölcsön támogató hatása miatt – több mint 21 százalékkal, 3615,6 milliárd forintra hízott az állomány. A múlt év figyelemre méltó fejleménye emellett, hogy a decemberi, 1064,5 milliárd forintos állományával a babaváró konstrukció maga mögé utasította a szabad felhasználású jelzáloghitelek után a személyi kölcsönöket is, ezzel – a lakáshitelek mögött – a második számú hiteltermékké lépett elő a lakossági portfólióban.
