Életre kel a magyar szuperbank

A Magyar Bankholding Zrt. igazgatósága és felügyelőbizottsága elfogadta a társaság következő öt évre (2021–2025) vonatkozó stratégiáját, amely szerint a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója 2023-ban zárulhat le – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közzétételekből. A két év múlva lezáruló, a magyar hitelintézeti piacon eddig példa nélküli egyesüléssel az eszközállománya alapján a második legnagyobb univerzális banki szereplő jöhet létre Magyarországon, amely egyben a legkiterjedtebb fiókhálózatot is működteti majd.

A stratégia megjelenése kapcsán kiadott sajtóközlemény szerint a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank elkötelezett az iránt, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Az új nagybank a teljes piaci spektrumot és minden ügyfélszegmenst kiszolgál a jövőben, miközben jelentős hangsúlyt kap a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrárügyfeleinek nyújtandó új, modern termék- és szolgáltatási paletta.

Piacvezető vállalati, agrár- és lízingpozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi. A stratégia ugyanakkor – áll a közleményben – több olyan szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein, amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabban működhet, mint a korábbi tagbankok külön-külön.

„A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése”

– nyilatkozta Barna Zsolt, a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke. Az ügyfelek – emelte ki a közlemény – az átalakulás során nem tapasztalnak majd semmilyen fennakadást, a tagbankok a fúziós folyamat alatt is a korábban megszokott magas minőségben szolgálják ki ügyfeleiket. A Magyar Bankholding azt is deklarálta, hogy a friss üzleti stratégia értelmében a következő öt évben a megtermelt profitot teljes egészében visszaforgatja a bankcsoport fejlesztésébe és működésébe. Az új nagybank az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot működteti majd, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, miközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni.

Az új magyar nagybank nemcsak a hagyományos bankokkal, hanem az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is versenyre kel. „A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet és vállalati kultúra létrehozása” – mondta el a stratégiai célkitűzések kapcsán Barna Zsolt, hozzátéve, hogy a magyar bankszektorban történelmi jelentőségű átalakítás következik, amelynek megvalósításán rendkívül erős szakmai csapat dolgozik nap mint nap.

A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai 2020. december 15-én apportálták a banki részvényeiket a Magyar Bankholding Zrt.-be, amivel kialakult a három bank egységes tulajdonosi struktúrája és irányítása. A három tagbank összesen már most is 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki, és országszerte 925 fiókot működtet. A holding együttes mérlegfőösszege 8424, hitelállománya 3787, betétállománya pedig 5414 milliárd forint. A közös holdingtársaság létrehozásával Magyarország második legnagyobb bankcsoportja jött létre, amelyben a Magyar Állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35 százalék, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96 százalék, az MTB eddigi közvetlen tulajdonosai pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek.

Az egyesülés jelentős átalakulást hoz a hazai bankszektori erőviszonyokban is: a széles termékpalettával rendelkező, nagy méretű, univerzális szereplőkből hét marad a piacon, miközben tovább csökkenhet a közepes és kisebb hitelintézetek mérlegfőösszeg szerinti részesedése. A magyar hitelintézeti piac koncentrációja nyilvánvalóan szintén növekszik majd. Ami az utóbbit illeti, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2020 végén a 33 szereplőt számláló magyar hitelintézeti szektor eszközállományának 81,7 százalékát kilenc nagybank adta, miközben a nyolc közepes méretű szolgáltató a 13,8, a 16 kis méretű pedig a 4,5 százalékát.