Az Alibaba-botrány első áldozata az Ant Group volt, a csoporthoz tartozó fintech leányvállalat részvényeinek 37 milliárd dollár értékű elsődleges tőzsdei bevezetését (IPO) két nappal a novemberi céldátum előtt fújták le Peking nyomására.
A technológiai startupok buborékká fúvódott tőzsdei értékeltsége mögött a valós fundamentumokat hiányoló pekingi vezetés bejelentette, hogy dolgoznak a szabályozás szigorításán,
amivel alaposan lehűtötte a parkettre igyekvő startupok lelkesedését.
A Reuters adatai szerint száznál is több vállalat vonta vissza bejelentkezését a sanghaji STAR Market, illetve a sencseni ChiNext tőzsdei kereskedésébe. A visszalépési hullámot a tőzsdei követelményeknek való meg nem felelés beismeréseként is lehet értelmezni akár a cégek, akár az IPO-t szervező tőkepiaci szolgáltatók részéről.
Ha ez a kockázatkerülő trend folytatódik, akkor füstbe megy a kínai vezetés azon terve, hogy tőzsdei nagyhatalomként felzárkózzanak Hongkong és New York mellé.
Kína az amerikai stílusú regisztrációs folyamatot ígért, és a tengerentúlon megszokott magas színvonalú tőzsdei környezetet próbál kialakítani a helyi cégek számára,
hogy otthon tarthassa őket. Ezt szolgálta a NASDAQ kínai riválisának szánt STAR Market két évvel ezelőtti megnyitása.
A börze 2020-ban a világ negyedik legnépszerűbb IPO-helyszíne lett, húszmilliárd dolláros összesített kibocsátással.
A Refinitiv adatai szerint az első negyedévben már csak a hetedik helyet csípte meg az IPO-piacon. A gyorsított, féléves átfutású IPO-knak annyi, az engedélyezési idő a „beteg” vállalatok szisztematikus kiszűrésével egy évre nőtt, ezt viszont sokan nem tudják vagy akarják kivárni, inkább elmennek Hongkongba, ahol tárt karokkal várják őket, vagy megpróbálkoznak a New York-i kalanddal.
Rengetegen pedig beiktatnak még egy magántőke-bevonási kört az IPO előtt vagy éppen helyette.
