BUX 51,446.2
+0.16%
BUMIX 4,360.92
-0.03%
CETOP20 2,327.67
-1.03%
OTP 17,555
-0.06%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.72%
0.00%
+0.67%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,595
+1.27%
RABA 1,530
-0.65%
0.00%
-0.58%
+0.28%
-0.35%
-0.79%
-1.14%
+0.90%
+0.30%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,476
+0.57%
-0.97%
ALTEO 1,360
-0.73%
0.00%
+2.80%
EHEP 1,900
0.00%
0.00%
+0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.59%
-22.63%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-3.79%
+1.35%
+0.57%
0.00%
+0.31%
+2.19%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Megugrott a kártyás visszaélésekkel okozott kár

Éves alapon több mint 30 százalékkal emelkedett a negyedik negyedévben a bankkártyás visszaélésekkel okozott kár értéke a jegybank adatai szerint. A kártyacsalásoknál még mindig meghatározó súlyúak az online lebonyolított és a külföldre irányuló tranzakciók.

Jelentősen emelkedett a bankkártyás visszaélések száma és értéke is a negyedik negyedévben, ám a néhány százmillió forintos kárérték változatlanul elenyésző a teljes forgalomhoz képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikáiból.

A 2020 utolsó három hónapjában a kibocsátói oldalon regisztrált 368,7 millió forintos kárérték 30,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben az érintett műveletek száma 28,4 százalékkal, 19,4 ezerre emelkedett.

A kártyás visszaélések legnagyobb szeletét változatlanul az interneten keresztül lebonyolított tranzakciókhoz kapcsolódó csalások adják:

az ezekkel okozott kár 2020 utolsó negyedévében meghaladta a 337 millió forintot, ami amellett, hogy 33,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a teljes kárérték 91,4 százalékát tette ki.

A netes visszaélésekkel érintett műveletekből valamivel több, mint 17 ezret mutatott ki az MNB az utolsó negyedévre vonatkozóan, ami 35,1 százalékos emelkedés éves összehasonlításban, 92,4 százalékos részesedés mellett.

Fotó: Shutterstock

Az internetes kártyás tranzakciók mellett a határon átnyúló műveletek súlya is változatlanul domináns a bankkártyás visszaéléseknél: a jegybank közleménye szerint a visszaélések darabszámban 90, értékben pedig 95 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ennek nyomán a határon átnyúló kártyás visszaélések száma – 33,9 százalékos növekedéssel – megközelítette a 17,9 ezret az október eleje és december vége közötti időszakban, miközben a kárérték 32,3 százalékkal, 349,1 millió forintra nőtt. Az internetes és határon átnyúló tranzakcióknál végrehajtott visszaéléseknél mért erős növekedés ugyanakkor nem túlságosan meglepő, mivel az ilyen műveletek száma és értéke évről évre jóval dinamikusabban növekszik az átlagnál, illetve a hazai kártyabirtokosok egyre nagyobb része él az online, illetve külföldi netes vásárlás lehetőségével. (Erre a világjárvány feltehetően még rá is erősített.)

A már említetteknél jóval kisebb, de még mindig számottevő kár származott az elveszett, ellopott fizetési kártyákkal elkövetett visszaélésekből is. Az MNB által kimutatott kárérték itt 15,1 millió forintot ért el, ami 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Figyelemre méltó viszont, hogy a múlt év utolsó három hónapjában már csak 992 ilyen visszaélést azonosítottak, több mint harmadával kevesebbet az egy évvel korábbi 1,5 ezernél. Hamisított bankkártyákkal már csak nem egészen 3,5 millió forintnyi kárt okoztak a csalók, szemben a 2019 utolsó negyedévében regisztrált 9,9 millióval. A múlt évben egyébként az MNB már külön kezdte kezelni az adathalászattal elkövetett visszaéléseket is: az utolsó negyedévben 189 esetet és közel 9,6 millió forintos kárértéket azonosítottak.

A visszaélések nyomán leírt kár viszont változatlanul a kártyabirtokosokat érinti a legkevésbé. A jegybank adatai szerint

a múlt év utolsó negyedében leírt kár 43,4 százalékát az elfogadóknak (kereskedőknek), 45,9 százalékát pedig a kártyát kibocsátó bankoknak kellett viselniük, ami azt jelenti, hogy a kártyabirtokosokra nem egészen 11 százaléknyi hányad maradt.

Kapcsolódó cikkek