Bejött a Tesla zuhanása a shortkirálynak
Sorra teszik közzé a legalább százmillió dollár feletti tőkét kezelő intézményi befektetők a negyedéves jelentéseiket. Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) a befektetési alapoktól, fedezeti alapoktól, vagyonkezelő társaságoktól, nyugdíjalapoktól és bejegyzett befektetési tanácsadóktól várja el, hogy közzétegyék, milyen változások történtek az általuk kezelt portfóliókban március 31-vel bezárólag. A SEC-hez benyújtott 13F nevű kötelező beadványokból egyebek közt kiderül, hogy a Big Short című filmben ismertté vált Michael Burry által alapított, Scion Asset Management nevű, mindössze hat ügyfél vagyonát kezelő társaság jókorát kaszálhatott a Tesla-részvények idei árfolyamesésén.
Az év elején még 900 dollár környékén kereskedett elektromosautó-gyártó részvényének kurzusa márciusban 550 dollárig esett, ami kapóra jött Burryéknek, mivel 800 ezer darab Tesla-részvényre szereztek put opciókat.
A put opciók jövőbeni eladási jogot biztosítanak előre rögzített áron, akkor lehet velük keresni, ha a részvény (amelyre az opciót kiírták) kurzusa esésbe fordul.
A Tesla-részvény-shortnak megfelelő pozíció mérete 530 millió dollár, ami a teljes Scion-vagyon 40 százalékára rúg. Hogy mennyire gazdálkodott jól Burry a rábízott tőkével, azt mutatja, hogy három hónap alatt 225 millió dollárról meghatszorozta a portfóliója piaci értékét.
A második legnagyobb kitettsége ugyancsak short, igaz, nem részvénypiaci: szintúgy put opciókon keresztül fogadott arra, hogy az amerikai kötvényhozamok emelkedésével párhuzamosan csökken a húsz évnél hosszabb futamidejű amerikai állampapírokat követő ETF piaci értéke. Burry emelkedést elsősorban a Google és a Facebook részvényeitől remél, emellett 225 ezer darab részvény megvételével beszállt az Occidental Petroleum társaságba is.
Szinte teljesen lezárta egyik legsikeresebb befektetését a Berkshire Hathaway, az év első három hónapjában majdnem az összes Wells Fargo-részvényét eladva. A Warren Buffett igazgatta vagyonkezelő neve 31 éven át szerepelt a Fargo részvénykönyvében, március végére azonban már csak 26 millió dollárnyi bankpapírral rendelkezett. Pedig három éve még 32 milliárd dollár volt a Berkshire befektetése a negyedik legnagyobb amerikai bankban, de a pénzintézet botránysorozata (ügyfélmegtévesztések, erőltetett keresztértékesítések) már sok volt a legendás befektetőnek. A 270 milliárd dollár körül stagnáló portfólió ékköve továbbra is az az Apple-részvénycsomag, amely a Berkshire Hathaway vagyonának 40 százalékát teszi ki, és 5,3 százalékos tulajdonosi arányt biztosít az Apple-ben. Emellett a Berkshire rendelkezik a Bank of America-részvények csaknem 12 és az American Express-papírok 19 százalékával.
Az 5,3 milliárd dollárt befektető Soros Fund Management legnagyobb kitettsége továbbra is a Liberty Broadbandben pihen, igaz, 20 százalékkal csökkentette a részvényeik számát. A felszabaduló pénzt a többi között Google-, Amazon- és ViacomCBS-papírokba fektették.
Kevésbé bízhat már általánosságban a részvényindexek további emelkedésében Ray Dalio. Az általa vezetett, a világ legnagyobb fedezeti alapjának számító Bridgewater Associates vagyona 11,5-ről 11,3 milliárd dollárra csökkent az első negyedévben. Dalio eladott az S&P 500 indexet és a feltörekvő piacokat követő ETF-ekből, s helyettük olyan osztalékfizető részvényeket kezdett nagyobb arányban favorizálni, mint a Walmart, a P&G, a Coca-Cola, a PepsiCo vagy a J&J.
