Lubickol a részvényekben a lakosság
Az amerikai háztartások áprilisban pénzeszközeik 41 százalékát tartották részvényekben. Ez rekord, mivel megdőlt a tavalyi decemberi, illetve a 2000. márciusi 38-38 százalékos arány. Az amerikaiak pénzügyi vagyona sokat nőtt tavaly, a 104 570 milliárd dolláros év végi mérleg több mint 10 százalékos gyarapodás eredménye.
Az adatot 1952 óta publikálja a JPMorgan Chase (JPM) és a Federal Reserve, a részvényekben lévő lakossági pénzvagyon aránya csak a nyolcvanas évek elején csökkent 10 százalék alá. Idén töretlenül emelkedett a mutató, s nagy szerepet játszott abban, hogy az S&P 500 index 25 alkalommal ugrott történelmi rekordra. Az adat mellé készített JPM-jegyzet szerint a magánbefektetők kockázatvállaló hajlandósága nő, gyakori a hitelből tőzsdézés és a kisebb piaci mélypontok „megvétele”. Ugyancsak fokozza a tőzsdézési a kedvet a piaci volatilitás visszafogottsága, a pozitív meglepetésekkel szolgáló jelentési szezon, a makrogazdasági kilátások, valamint az állami ösztönzőcsomagban érkező helikopterpénz. Áprilisban a vezető tech cégek – különösen a Facebook és az Alphabet-Google – kiugróan jó eredményei még több magánbefektetőt vonzottak a tőzsdére: a Bank of America lakossági ügyfelei például már kilenc egymást követő héten vettek több részvényt, mint amennyit eladtak, ám közben az intézményi ügyfeleik és a fedezeti alapok nagyobb részt már beleadtak a részvényekbe. Ezekből mégse lett nagyobb korrekció, mivel a kisbefektetők, ha napon belül 1 százaléknál nagyobb indexesést láttak, azt rendre vételi lehetőségként értelmezték. A JPM elemzői szerint azonban, ha tovább nő a lakossági részvénykoncentráció, az egy tömeges profitrealizálással a 2000‑es évihez hasonló zuhanást válthat ki. A nagyobb korrekció márpedig benne lehet a levegőben – írják az elemzők –, az ellene való védekezés azonban új elemet is tartalmaz, sokan kriptoeszközök vásárlásával igyekeznek fedezni az esetleges részvénypiaci veszteségeiket. A legnagyobb kockázatot a Russel 3000 Growth Index tagjai hordozzák, annak ellenére, hogy szeptember óta 10 százalékkal alulteljesítették a vezető indexeket, az értékeltségek azonban továbbra is a rossz emlékű 2000-es év magasságait idézik, az árfolyamot (P) és az eredményvárakozást (E) összevető P/E-hányados ebben az indexben még mindig 42,5 ponttal haladja meg az értékalapú (value) részvényekét.
A magyar magánbefektetők amerikai részvénypozícióiról egyelőre nincs adat, a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők csak megbecsülni tudták a magyarok tengerentúli kitettségét. (A Budapesti Értéktőzsdén kereskedett részvényekből 803,6 milliárd forint volt a háztartásoknál lévő állomány piaci értéke február végén.) Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája a Világgazdaságnak azt mondta, a közvetlen részvénybefektetés nagyságrendjét a sok tőkeáttételes platform miatt nehéz megbecsülni. A befektetési szolgáltatón keresztül lebonyolított átlagos amerikai tőzsdei forgalom a magyarénak körülbelül az ötszöröse, elsősorban azért, mert az amerikai papírok forgási sebessége jóval nagyobb. A kitettség pedig körülbelül azonos a BÉT-papírokban és a tengerentúli részvényekben a Concorde-nál – tette hozzá Móró Tamás. A magyar magánbefektetők amerikai részvénypozícióinak értéke több százmilliárd forintra tehető – vélte Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője, de a rendelkezésre álló kevés adat miatt ez részéről is csak becslésnek tekinthető.
