Ronthat a bizalmon a moratórium meghosszabbítása

A hitelmoratórium általános meghosszabbítása akár Magyarország befektetői és hitelminősítői megítélésén is ronthatna – mondta Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a Stabilitási jelentést bemutató eseményen. A válságkezelés fontos eleme volt a moratórium, amelynek segítségével 2020-ban a gazdasági szereplők mintegy 1700 milliárd forint szabadon elkölthető forráshoz jutottak, a vállalatok 1100 milliárd forinttal, a háztartások 600 milliárd forinttal részesültek a kedvezményből. Az idei első fél évben további 300-400 milliárd forint méretű lehet a lakossági, illetve 400-500 milliárd forintos a vállalati morató­rium.

A jogosult vállalati hitelek 36 százaléka vett részt a moratóriumban, ez a teljes állomány 24 százaléka. A lakossági jogosult kölcsönök mintegy 51 százalékánál éltek a moratóriummal, ami az állomány 39 százalékát teszi ki. Többségében valóban rászorulók éltek a lehetőséggel, ám számottevő volt azok aránya, akiknek nem volt szükségük a törlesztőrészletek felfüggesztésére. A főosztályvezető hangsúlyozta: az adósok mindössze harmada érti a moratórium hatását, a futamidő várható meghosszabbodását és a teljes visszafizetendő összeg emelkedését. A változó kamatozású hiteleknek a törlesztőrészletük is emelkedhet. Dancsik Bálint felhívta a figyelmet: ha a moratóriumot 2022 júliusáig meghosszabbítanák, az a futamidőt a lakossági kölcsönök több mint felénél legalább három és fél évvel tolná ki, a lakáshitelesek teljes visszafizetendő összege több mint 10 százalékkal, a személyi kölcsönösöknél több mint 40 százalékkal emelkedhet.

Minél tovább fennmarad a moratórium, annál nagyobb a veszélye, hogy az adósok körében romlik a hitelfizetési morál – hangsúlyozta az MNB tisztségviselője. A jegybank felmérése szerint a moratóriummal élő háztartások 56 százaléka képes lenne fizetni a törlesztőrészletét, a moratóriumos lakossági hitelesek 27 százaléka várhatóan élni fog a hosszabbítással, ha lehetséges. Dancsik Bálint kifejtette: a bankok számára hitelkockázattal járnak a moratóriumos szerződések, ennek mértéke azonban kérdéses.

A vállalati hitelállomány 6 százalékkal bővült az idei első negyedévben 2020 azonos időszakához képest – derült ki az MNB Stabilitási jelentéséből. A kkv-szektor hitelállománya 17 százalékkal nőtt. A jelentős bővülésben a hitelmoratórium, az állami hitelprogramok, a jegybanki Növekedési hitelprogram hajrá! játszhatott szerepet, a kkv-szektor hitelezését a 10 millió forintos újraindítási kölcsön nyomhatta meg. Fábián Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az NHP Hajrá! 3000 milliárd forintos keretét 2600 milliárd forint értékben használták ki, az eddigi formában nem indokolt a program meghosszabbítása, de erről a monetáris tanács dönthet.