A globális részvénypiacok tekintetében hosszabb távon továbbra is pozitív várakozásokkal tekint a jövőbe az Amundi, az emelkedés túléli a mennyiségi könnyítések (QE) visszavágását, sőt a jegybanki feladatokat ellátó Fed esetleges kamatemeléseit is
– derült ki az alapkezelő csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján. A régió szempontjából, ha lehet, még inkább derűlátó a prezentációt tartó Kiss Péter kötvényportfólió-menedzser, aki holnaptól a társaság befektetési igazgatójaként folytatja pályafutását.
A nemzetközi porondon ennek elsődleges oka, hogy a negatív reálhozamok miatt a részvények továbbra is magas kockázati prémiumot hordoznak.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden piac, illetve minden szektor vonzó lenne. Kiss Péter szerint ugyanis a magas értékeltségen forgó eszközök helyett az erős hosszú távú potenciállal rendelkező szegmenseket érdemes választani, különös tekintettel az értékalapú (value) és a ciklikus papírokra, valamint a magas növekedési potenciálú, úgynevezett value régiókra.
Ebből a szempontból az amerikai részvénypiac magas értékeltsége miatt
– írja az Amundi – a Wall Streethez képest gyakorlatilag minden jelentős, Egyesült Államokon kívüli piac value régiónak minősíthető.
Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét ellátó Federal Reserve (Fed) szeptemberi ülése óta, amikor azzal, hogy biztossá vált a QE kivezetése, gyakorlatilag zöld lámpát adtak a rotációnak, egyébként jól látható, hogy felülteljesítenek a refláció, tehát az újra beinduló inflációs folyamatok kedvezményezettjei.
Fontos kivétel ezalól a dollár, amely erősödni tudott, és a leértékelődő fejlődő piaci devizák. Az izmos dollár viszont gátolja a fejlődő részvénypiacok érdemi felülteljesítését.
Mindent összevetve tehát, a jelenleg érezhető átmeneti világgazdasági döccenőt követően az átlagosnál magasabb inflációs környezet és az emelkedő nominális kamatok dacára a következő években is lendületes reálgazdasági bővülés várható. Az ugyanakkor magasabb lehet a korábban jelzettnél, és hosszabb ideig is tartózkodhat a komfortzóna felett. Ez már a Fed változó kommunikációján is létszik.
A magyar gazdaságra rátérve, az Amundi az éves növekedést 7,3 százalékra taksálja, így a gyermeket nevelő családok minden bizonnyal megkapják a kormány által ígért adó-visszatérítést. Az MNB legalább kétszer hajt még végre az idén 15 bázispontos alapkamat-emelést, sőt, szükség esetén még egy harmadikra is sor kerülhet, így az év végi alapkamat 1,95–2,1 százalékon állhat meg.
Kiss Péter úgy látja, jövőre is folytatódhat az emelkedési ciklus, a második fél évre a 2,4 százalékot is elérheti az alapkamat. Az elemzőház mindazonáltal arra is utalt, hogy a forint árfolyamának alakulására a kamatszint csupán korlátozott hatással van. Elég egy pillantást vetni a forint, a złoty és általában a fejlődő devizák gráfjára, hogy konstatálható legyen az együttmozgás.
A magyar és a térségi részvénypiacokra hatványozottan igaz az, hogy value régiót képez, hiszen itt az emelkedési potenciált növeli a közép-európai részvénypiacok historikusan is látható alulértékeltsége, valamint az, hogy a régiós indexekben fajsúlyosan szerepelnek a ciklikus szektorok.
