Pénz- és tőkepiac

Bejöhet a Wizz Airnek az európai légipiac átrendeződése

További teret nyerhetnek a fapados légitársaságok a Covid-járvány lecsengése után a CNBC szakértői szerint, ám a Concorde elemzője szerint összetettebb a kérdés.

Hatalmas rali bontakozott csütörtökön az európai légitársaságok részvényei körében. A Ryanair több mint 7 százalékkal, a múlt héten beszakadt easyJet-részvények csaknem 6, a Wizz Air papírjai pedig 4,2 százalékkal emelkedtek délutánig.

Az ugrásszerű drágulás egyik kiváltó oka Michael O'Leary Reuters-nak adott reggeli nyilatkozata lehet, amelyben a Ryanair vezérigazgatója jelentős menetjegy-áremeléseket jövendölt jövő nyárra az európai rövid távú járatokra a Covid-járvány kitörését megelőző időszakhoz képest, mivel ebben a szegmensben mintegy 20 százalékkal fogták vissza kapacitásukat a légitársaságok. Ráadásul az eddigi prognózisával szemben, most már 5 éves távon nem évi 200 millióra, hanem 225 millióra tervezi növelni utasai számát az ír cég.

Fotó: Arpad Kurucz

Szintén meglehetősen optimista jövőképet vázoltak fel a Covid utáni időszakra – főként az európai fapadosok számára – a CNBC Squawk Box Europe című műsorában megkérdezett iparági szakértők is néhány órával korábban. Paul Charles, a PC utazási tanácsadó cég vezérigazgatója szerint már most is látható, hogy a diszkont szolgáltatók sokkal rugalmasabban tudják a résidőket és flottájukat a változó kereslethez igazítani.

Az európai fapados légitársaságok legnagyobb előnye – fűzte hozzá Laura Hoy, a Hargreaves Lansdown részvényelemzője –, hogy főként a rövid távú járatokra összpontosítanak, amelyek jelenleg már csak az árak miatt is jóval vonzóbbak az utazóközönség számára a számos ismert bizonytalanság közepette.

Paradox módon a nemzeti légitársaságok részben éppen a járványra tekintettel korábban kapott állami támogatások, részesedésszerzések miatt is rugalmatlanabbakká váltak. A Lufthansa például 9 milliárd eurót kapott a Németországtól, míg a britek 2 milliárd fontos kölcsönben részesítették az IAG-ot.

A támogatás átsegítette őket egy rossz időszakon – hangsúlyozta Hoy –, ám nem támogatta növekedésüket. A pénzügyi segítséget számos feltételhez kötötték ugyanis. Charles pedig úgy vélte, az európai kormányok a járvány után elkezdenek majd kivonulni a nemzeti légitársaságokból, a helyükre pedig magántőke érkezik, amely gyorsítja majd az ágazat megújulását. Emellett a nemzeti légitársaságok a rövid távú járatok egy részéből ki is szállhatnak, ezzel nagyobb terepet hagyva a diszkontcégeknek.

Bukta Gábor, a Concorde Wizz Air részvényeket követő elemzője szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, bár logikus lenne, hogy a Lufthansa vagy az Air France inkább az interkontinentális járatokra fókuszáljon a normál körülmények között ott elérhető nagyobb margin miatt, azonban nem szabad elfelejtkezni a roppant erős szakszervezetekről, amelyek minden áron megpróbálnának megakadályozni egy ilyen leépítésekkel is járó átrendeződést. Ezen kívül az sincs kőbe vésve, hogy mondjuk egy év múlva is a rövid járatok maradnak népszerűbbek.

Az elemző ugyanakkor azzal egyetért, hogy az állami tulajdon csökkenése a szektorban a politikai nyomást is mérsékelné, ám a támogatások fejében szerzett állami részvénypakettek magánkézbe adása még egy jó darabig elhúzódhat.

Az elemző kitért az iparág nagy port felvert konszolidációs kísérletére is, jelesül a Wizz Air easyJetnek küldött vételi ajánlatára.

Gazdasági racionalitása szerinte lett volna az ügyletnek, mert a két fapados Airbus-gépekből álló flottái kompatibilisek, azt viszont sokan kihagyták a számításból, hogy a Wizz Air-nél a tranzakció esetleg tőkeemelést tett volna szükségessé annak ellenére is, hogy készpénz helyett állítólag részvényekkel fizetett volna a felvásárolt cég tulajdonosainak.

Ráadásul az easyJet főként elsődleges reptereken rendelkezik résidőkkel, amelyek jóval drágábbak, így az új cég marginjai nyomás alá kerültek volna.

Wizz Air fapados légitársaságok Easyjet Ryanair
Kapcsolódó cikkek