BUX 54,764.34
-0.67%
BUMIX 4,387.15
-0.12%
CETOP20 2,465.98
-0.55%
OTP 19,000
-0.73%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-1.69%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,595
-0.31%
RABA 1,460
0.00%
+0.35%
+0.47%
+2.22%
0.00%
OPUS 246.5
+0.61%
+0.21%
-0.89%
-0.46%
OTT1 149.2
0.00%
+0.40%
MOL 2,738
-1.08%
+4.74%
ALTEO 1,535
-1.29%
+0.56%
-1.61%
EHEP 1,800
-1.37%
0.00%
-0.32%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.07%
-0.72%
-4.26%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+2.50%
+0.43%
+1.09%
0.00%
+1.31%
NUTEX 19.82
-0.10%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Bejöhet a Wizz Airnek az európai légipiac átrendeződése

További teret nyerhetnek a fapados légitársaságok a Covid-járvány lecsengése után a CNBC szakértői szerint, ám a Concorde elemzője szerint összetettebb a kérdés.

Hatalmas rali bontakozott csütörtökön az európai légitársaságok részvényei körében. A Ryanair több mint 7 százalékkal, a múlt héten beszakadt easyJet-részvények csaknem 6, a Wizz Air papírjai pedig 4,2 százalékkal emelkedtek délutánig.

Az ugrásszerű drágulás egyik kiváltó oka Michael O'Leary Reuters-nak adott reggeli nyilatkozata lehet, amelyben a Ryanair vezérigazgatója jelentős menetjegy-áremeléseket jövendölt jövő nyárra az európai rövid távú járatokra a Covid-járvány kitörését megelőző időszakhoz képest, mivel ebben a szegmensben mintegy 20 százalékkal fogták vissza kapacitásukat a légitársaságok. Ráadásul az eddigi prognózisával szemben, most már 5 éves távon nem évi 200 millióra, hanem 225 millióra tervezi növelni utasai számát az ír cég.

Fotó: Arpad Kurucz

Szintén meglehetősen optimista jövőképet vázoltak fel a Covid utáni időszakra – főként az európai fapadosok számára – a CNBC Squawk Box Europe című műsorában megkérdezett iparági szakértők is néhány órával korábban. Paul Charles, a PC utazási tanácsadó cég vezérigazgatója szerint már most is látható, hogy a diszkont szolgáltatók sokkal rugalmasabban tudják a résidőket és flottájukat a változó kereslethez igazítani.

Az európai fapados légitársaságok legnagyobb előnye – fűzte hozzá Laura Hoy, a Hargreaves Lansdown részvényelemzője –, hogy főként a rövid távú járatokra összpontosítanak, amelyek jelenleg már csak az árak miatt is jóval vonzóbbak az utazóközönség számára a számos ismert bizonytalanság közepette.

Paradox módon a nemzeti légitársaságok részben éppen a járványra tekintettel korábban kapott állami támogatások, részesedésszerzések miatt is rugalmatlanabbakká váltak. A Lufthansa például 9 milliárd eurót kapott a Németországtól, míg a britek 2 milliárd fontos kölcsönben részesítették az IAG-ot.

A támogatás átsegítette őket egy rossz időszakon – hangsúlyozta Hoy –, ám nem támogatta növekedésüket. A pénzügyi segítséget számos feltételhez kötötték ugyanis. Charles pedig úgy vélte, az európai kormányok a járvány után elkezdenek majd kivonulni a nemzeti légitársaságokból, a helyükre pedig magántőke érkezik, amely gyorsítja majd az ágazat megújulását. Emellett a nemzeti légitársaságok a rövid távú járatok egy részéből ki is szállhatnak, ezzel nagyobb terepet hagyva a diszkontcégeknek.

Bukta Gábor, a Concorde Wizz Air részvényeket követő elemzője szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, bár logikus lenne, hogy a Lufthansa vagy az Air France inkább az interkontinentális járatokra fókuszáljon a normál körülmények között ott elérhető nagyobb margin miatt, azonban nem szabad elfelejtkezni a roppant erős szakszervezetekről, amelyek minden áron megpróbálnának megakadályozni egy ilyen leépítésekkel is járó átrendeződést. Ezen kívül az sincs kőbe vésve, hogy mondjuk egy év múlva is a rövid járatok maradnak népszerűbbek.

Az elemző ugyanakkor azzal egyetért, hogy az állami tulajdon csökkenése a szektorban a politikai nyomást is mérsékelné, ám a támogatások fejében szerzett állami részvénypakettek magánkézbe adása még egy jó darabig elhúzódhat.

Az elemző kitért az iparág nagy port felvert konszolidációs kísérletére is, jelesül a Wizz Air easyJetnek küldött vételi ajánlatára.

Gazdasági racionalitása szerinte lett volna az ügyletnek, mert a két fapados Airbus-gépekből álló flottái kompatibilisek, azt viszont sokan kihagyták a számításból, hogy a Wizz Air-nél a tranzakció esetleg tőkeemelést tett volna szükségessé annak ellenére is, hogy készpénz helyett állítólag részvényekkel fizetett volna a felvásárolt cég tulajdonosainak.

Ráadásul az easyJet főként elsődleges reptereken rendelkezik résidőkkel, amelyek jóval drágábbak, így az új cég marginjai nyomás alá kerültek volna.

Kapcsolódó cikkek