De mégis mik a kriptopénzek?

A tavalyi év egyik slágertémája vitathatatlanul a és a kriptopénzek voltak, melyek együttes piaci kapitalizációja a csúcson elérte a 3000 milliárd dolláros értéket. A kripto árfolyamok szárnyalása kapcsán lassan ideje feltenni a kérdést, hogy mégis mik ezek az eszközök, honnan és miért jöttek létre és mi lehet a jövőjük. Ezen cikk főként a legismertebb kriptoeszközre, a bitcoinra fókuszál, ám az állítások jelentős része az alt-coinokra is igaz.

Mi a bitcoin?

A bitcoin 2009-ben indult világhódító útjára, ám a szoftver elméleti alapjait az ismeretlen fejlesztő, Satoshi Nakamoto már 2008 október 31-én közzétette. Ez alapján a bitcoin egy olyan elektronikus készpénz, ami nem igényli a tranzakciók során közvetítők (bankok, fizetési szolgáltatók és egyéb pénzügyi intézmények) közreműködését, miközben decentralizált módon elkerüli azt a problémát, hogy a pénzt duplán költsék el. A bitcoin tehát azt kívánta elérni, hogy egy olyan decentralizált fizetési rendszert hozzon létre, mely nem igényel bizalmat. Tekintve, hogy mára a bitcoint fizetési célból viszonylag kevesen használják és a fő narratíva szerint az eszköz inkább egyfajta digitális arany, ezen funkcióját vitatható, hogy beváltotta-e. Mindeddig a bitcoin fő felhasználási területei a bűnözés és a spekuláció voltak. A bitcoin másik fő célkitűzése annak elérése, hogy a központi bankoktól függetlenül, mesterséges szűkössége miatt az aranystandard idején használt valutákhoz hasonló, inflációtól mentes fizetőeszköz legyen. Ugyanakkor az aranystandard ideje a túlságosan merev pénzkínálat miatt korántsem volt az az aranykor, ahogy azt támogatói gondolják, az arról való letérés oka nem valami összeesküvés, hanem nagyon is gyakorlati problémák kezelése volt.

Hogyan működik a bitcoin?

A bitcoin egy decentralizált, elektronikus főkönyv a blokkláncon. Főkönyv, tehát egy adatbázis, melynek elemei a blokkok, amik a kriptográfia segítségével, változtathatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, a felfedezőjéről Merkle-fának nevezett 1979-ben feltalált adatbázis struktúra alapján. Ezek a blokkok tartalmazzák a tranzakciókat. Decentralizált, tehát nincs egy központi szerver, helyette a felhasználók által üzemeltetett node-ok (csomópontok) vannak, ezek üzemeltetői az összes tranzakciót látják a hálózaton. Kérdés, hogy ki adhat hozzá újabb blokkokat az adatbázishoz. Erre megoldás az a folyamat, amit bitcoin-bányászatnak neveznek.

Mi történik a bitcoin-bányászat során?

Mivel szemben a hagyományos pénzügyi rendszerrel, a bitcoin nem kívánt központi tekintélyt alkalmazni, a következő blokk hozzáadása sem történhet központi tekintély által. Ezért, továbbá a hálózat biztosításának érdekében tulajdonképpen egy szerencsejáték dönt arról, hogy a bitcoin-bányászok közül kié lesz a lehetőség, hogy a következő elemét létrehozza. A bányászok egy kriptográfiai szempontból fontos hash-értéket generálnak, mely beküldésével vagy sikerrel járnak, vagy újra próbálkoznak. A sikeres tipp nehézségét a szoftver 2016 sikeres blokkonként (tehát ha sikerül pontosan 10 percenként új blokkot létrehozni két hetente) újraszámolja, hogy nagyjából 10 percenként jöjjön létre egy új blokk. A sikeres blokk létrehozója bitcoinban kifejezett jutalomban részesül, ám mivel a digitális eszköz úgy lett megalkotva, hogy maximum 21 millió blokk jöhessen létre, ezért ez a jutalom nagyjából négyévente feleződik. Kezdetben 50 bitcoin volt a bányászok díja, ez mára már csak 6,25. Minél több tippet tud egy bányász beküldeni, annál nagyobb eséllyel nyer. Ez a bányászok között egyfajta fegyverkezési versenyhez és egyre növekvő energiafelhasználáshoz vezet. Mivel 10 percenként jön létre egy blokk, a bitcoin árának emelkedése pedig ösztönzi a bányászatot, minél drágább a bitcoin, annál kevésbé hatékony a rendszer energiafelhasználása, hiszen a tranzakciók száma nem nőhet a további erőforrások felhasználása hatására sem. Az, hogy a tranzakciókat tartalmazó blokkok mérete is előre meghatározott, ahhoz vezetett hogy a tranzakciók száma is elérte a határát. Ez a bitcoin és a többi proof of work (a munka igazolása) alapú legnagyobb problémája, ami a szélsőségesen pazarló energiafelhasználáshoz vezet.

A centralizáció elkerülhetetlen?

A bitcoin-bányászat mindemellett méretgazdaságossági okokból a hálózat decentralizációjára is veszélyt jelent, különösen miután fény derült arra, hogy a tippek beküldése hatékonyabb az eredetileg használt processzor helyett videókártyával. Ezt követően hamarosan létrejöttek a kifejezetten bitcoin-bányászatra kifejlesztett csipek, melyek fő gyártója a kínai Bitmain, mely 2014 óta uralja a kriptovaluta bányász gépek piacát. 2014 közepére egy bitcoin-bányászati társaság, a GHash.io a teljes teljesítmény több mint felét elérte, ami visszaélésekre ad okot. A decentralizáció ígérete jegyében a cég csökkentette teljesítményét, de a piacot így is pár társaság dominálja napjainkig. A második legnagyobb blokklánc, az egyik új kriptovaluta, az ethereum a jövőben a hálózatot a munka igazolása helyett a tét igazolása (proof of stake) nevet viselő megoldással kívánja elérni, mely esetben a számítási kapacitás helyett a kriptopénzben kifejezett tétek alapján születne döntés a blokkok létrehozásáról. Azonban ez a megoldás is a centralizáció irányába vezet és a nagy szereplőket favorizálja. A kriptovalutabányászat a legtöbb esetben a munka igazolása típusú bányászatot jelenti a mai napig.

Mit vesz aki bitcoint vásárol?

Aki bitcoint vásárol az tulajdonképpen egy bejegyzést vásárol egy kriptográfiai algoritmusokkal titkosított adatbázisban. A bitcoin ugyan valóban használható fizetési rendszerként, ám a felhasználók túlnyomó többsége spekulatív céllal vásárol az eszközből, amit eredeti küldetésére, vagyis a gyors, olcsó, és akár kis összegű fizetések végrehajtására csak mérsékelten használható. Az eszköz fő értékét az a remény adja, hogy lesz aki később magasabb áron megveszi az általunk birtokolt bitcoint. Mivel a kriptopiac szabályozatlan, a bitcoin és más kriptovaluták ára könnyen manipulálható a legnagyobb szereplők által.

Mivel a tranzakciók a blokkláncon visszafordíthatatlanok, a hibás fizetések vagy épp a lopások esetén nincs lehetőség jogorvoslatra sem. A bitcoin-befektetés értéke pedig csak a rendszerbe áramló újabb összegek révén növekedhet, a hálózat folyamatosan növekvő számú befektetőt igényel, a kiszállás csak új befektetők bevonásával lehetséges. A 2008-as pénzügyi válság hatására létrejött bitcoin Stephen Diehl szerint a pénzügyi rendszerrel szemben érzett harag áruvá tétele. Szemben a bitcoinnal, a legtöbb kriptoeszközt cégek és befektetők hozták létre, az ezen kriptovaluták listája tulajdonképpen szabályozatlan értékpapírokból áll, melyek a jogi szürkezónát kívánják versenyelőnyként használni.