A várakozásoknak megfelelően csupán szerény mértékben növekszik a részvényesek javadalmazása a Magyar Telekom eredményéből – derül ki a társaság szerdai közleményéből. Az igazgatóság a 2021-es üzleti év után összesen 15 milliárd forint kifizetését javasolja a közgyűlésnek (ez részvényenként 15,05 forintot jelent, ugyanennyi volt egy éve is). Továbbá maximum 14,6 milliárd forint értékű részvényvisszavásárlási program elindítását tűzték ki célul, ami összesen, maximálisan 29,6 milliárd forint részvényesi javadalmazást fog várhatóan eredményezni. 

Jó hír, hogy a jelek szerint a Telekom menedzsmentje egyet értett a befektetőkkel azzal kapcsolatban, hogy célszerű egy új osztalékpolitika meghatározása. Ezért az igazgatóság a 2022-2024 időszakra vonatkozó új részvényesi javadalmazási politika elfogadásáról döntött, mely az osztalékkifizetést és részvényvisszavásárlásokat magába foglaló éves részvényesi javadalmazás növekedését vetíti elő, a társaság pénzügyi eredmények növekedésével összhangban. Előre tekintve, az éves részvényesi javadalmazás teljes mértéke várhatóan a megelőző pénzügyi évben elért “a társaság részvényeseire jutó eredmény” 60 és 80 százaléka közötti érték lesz. 

Az osztalékjavaslattal együtt a Telekom közzétette szerda délután a negyedik negyedéves eredményszámait is. A 2020-as év utolsó három hónapjának 14,8 milliárdos nettó profitját tavaly 18,7 milliárd forint követte, míg az elemzői konszenzus 17,7 milliárd forint volt. Az összes bevétel a 193,6 milliárd forint volt, amely 2,5 százalékos növekedést takar, elemzők egymilliárddal többre számítottak. A jelentés szerint mindez a mobil adatforgalom és a vezetékes szélessáv további növekedésének volt köszönhető elsősorban, ami a csoport bevételeinek éves szinten 4 százalékos emelkedését eredményezte. A magyar ügyfelek átlagos havi mobiladat-fogyasztása továbbra is meredeken ível felfelé, és ismét több mint 30 százalékos növekedést mutatott éves szinten. Az EBITDA 3,7 százalékkal 64,9 milliárd forintra nőtt, ezen a tételsoron egészen pontosan teljesült a konszenzus. Az üzemi eredmény 1 százalékkal 25,7 milliárd forintra romlott, ez meglepetés, hiszen a szakértők itt is javuló tendenciát vártak, 28 milliárd forintos EBIT-re számítva. 

Fotó: Kallus György / VG

A szakértők előzetesen hangsúlyozták, a árfolyama szempontjából az eredmények másodlagosak, az osztalékjavaslat a legfontosabb. A szerdai kereskedésben a Telekom- papírok egyébként remekeltek, napi csúcsán, 2,6 százalékos emelkedéssel 434 forinton zárt az árfolyam, ám a forgalom szerény volt, mindössze 238 millió forintnyi üzlet köttetett. Önmagában a 15 forintos részvényenkénti osztalék a legutolsó záróárhoz képest szerény, 3,4 százalékos osztalékhozamot jelent. Ha viszont a teljes közel 30 milliárd forintos javadalmazással kalkulálunk, akkor egy részvényre már akkora juttatás esik, ami 6,8 százalékos hozammal egyenértékű.  A szabad cash-flow, a spektrum licenszek nélkül (azaz egyszeri spektrumdíj nélkül) 56,2 milliárd forint volt 2021-ben; az éves szintű csökkenést a beruházási kiadások növekedése (109 milliárd forintot tett ki az éves Capex) és a kedvezőtlenebb működő tőke alakulás eredményezte – olvasható a gyorsjelentésben. 

Arra számítunk, hogy 2022-ben is meg tudjuk őrizni ezt a pozitív lendületet, ami várhatóan 1 és 3 százalék közötti bevétel növekedést, és a költségkontroll intézkedéseknek köszönhetően 3 és 5 százalék közötti EBITDA AL javulást eredményez. Éves összehasonlításban nagyjából változatlan beruházási szintet tervezünk. A spektrum licenszek nélkül számolt szabad cash-flow 2022-ben várhatóan legalább 70 milliárd forintot fog elérni – idézi a jelentés Rékasi Tibor vezérigazgatót. 

A Telekomot a közelmúltban több kritika érte, hogy nem optimális az eladósodottsága, a jelentés szerint 2021-ben 59,3 milliárd forinttal csökkent a társaság hitelállománya az anyavállalat, a Deutsche Telekom felé.

Nem lehetnek maradéktalanul elégedettek a befektetők

Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője értékelt az ügyfeleknek kiküldött elemzésben: 

A gyorsjelentés legfontosabb pontja a cég osztalékjavaslata volt, ami önmagában vélhetően a többség számára inkább csalódást okozott. A Telekom ugyanis nem változtatott a korábbi 15 forintos osztalékán, így most is hasonló mértékű kifizetés jöhet csak a 2021-es eredmények után. Az elmúlt hónapokban többször téma volt a Telekom osztalékpolitikája, a befektetők az eredmények láttán magasabb kifizetéseket is lehetségesnek tartottak, meglehetősen jogosan, így a változatlan osztalék vélhetően negatívum lehet a piaci szereplőknek. A saját részvények visszavásárlására viszont többet költene a cég a korábbiaknál, és a korábbi 10 milliárd helyett már 14,6 milliárd forintot allokálna erre a célra, ami részvényenként durván 14 forintot jelentene. Ez végső soron szintén részvényesi juttatásként értelmezhető, az osztalékkal együtt számított mérték pedig így 29 forintos lehet éves viszonylatban, ami 6,7 százalékos részvényesi hozamot jelentene. Ez érdemben meghaladná a 10 éves magyar kötvényhozamok szintjét is, ami az emelkedő inflációs és hozamkörnyezetben is fontos lehet. Összességében tehát hiába az emelkedő juttatások szintje, annak összetétele miatt vélhetően nem lesznek maradéktalanul elégedettek a befektetők, noha az elmúlt években már látszódott, hogy a cég inkább tolódik el a saját részvény vásárlások irányába. A szakértő hozzáfűzte, ha a meghirdetett osztalékpolitika szerint járt volna el a 2021-es eredmény után a menedzsment, akkor 31-41 forint/részvény lehetett volna a javadalmazás.