Recessziót áraznak a kötvényhozamok Európában. Drámai esést tapasztalhattak a befektetők a múlt héten a kötvénypiacokon, a háborús hangulat volt az úr. Az amerikai, a német és a brit hozamok is meredeken zuhantak, miután a befektetők igyekeztek biztonságos menedéket keresni.

A várakozások szerint a jegybankok sokkal óvatosabbá válnak, a beígért elmozdulás a szigorúbb monetáris politika irányába vagy elmarad, vagy kitolódik. A kamathelyzet változására a pénzügyi szektor reagált a legérzékenyebben. Az európai bankrészvények árfolyama zuhanórepülésbe kezdett, és ez nem csak az orosz kitettségű pénzintézetek esetében következett be. A kamatemelési várakozások enyhülése, a kötvényhozamok és a bankrészvények esése arra utal, hogy a befektetők lassuló gazdasági növekedésre számítanak. Néhány elemző elkerülhetetlennek tartja Németország első, második negyedévi technikai recesszióba süllyedését.

Fotó: Shutterstock

Moszkva Ukrajna ellen indított háborúja fordulópont az európai politikában. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy a gazdaságban, a piacokon is más világ lesz ezt követően. Pár hete még attól volt hangos a világsajtó, hogy kamatemelési várakozások alakultak ki. A piacok a felpörgő infláció láttán monetáris szigorítást követeltek az Európai Központi Banktól (EKB), amely ugyan némi hezitálás után, de hajlandónak is mutatkozott erre – 180 fokos fordulat állt be a kommunikációjában. A német infláció több évtizedes csúcsra szökött fel. Most viszont Németország azon államok egyike, amelyek a legerősebben támogatják a szankciókat, annak ellenére, hogy a gazdasága jelentősen kitett az orosz piacnak.

A pandémiát követő inflációs felpörgés tekintetében a jegybankok a másodlagos hatásoktól, az árdrágulással kapcsolatos várakozások magas szinten történő beragadásától tartottak. A megtorpanás utáni kereslet nagyon erős volt, így a gyártók és a szolgáltatók könnyen át tudták hárítani költségeik növekedését a vásárlókra. Mára jelentősen megváltozott a helyzet.

A fogyasztói bizalom mélyrepülésben van, s ez nem csak az orosz–ukrán konfliktussal függ össze – az rávilágított az európai gazdaságok alapvető strukturális problémáira.

Az európai modell az olcsó orosz gázra épült. A háború viszont arra kényszeríti földrészünk országait, hogy alternatív beszerzési források után nézzenek, csökkentsék az Oroszországtól való függést. Ez hosszú távon kisebb gazdasági bővüléssel, nagyobb költségvetési hiánnyal és eladósodottsággal jár. Ezt nyilvánvalóan a kötvénypiacok is kénytelenek lesznek beárazni.

A koronavírus-járvány és az orosz invázió megmutatta, hogy a nagy külső sokkok hajlamosak előjelek nélkül, szinte a semmiből felbukkanni. Ez azonban igazolja a klasszikus német ragaszkodást a szigorú költségvetési politikához és a visszafogott adósságszinthez. Olaszország esetében viszont az újonnan kibocsátott nettó adósságot szinte teljes egészében az EKB vásárolta fel gazdaságélénkítő kötvényvásárlási programján keresztül. A háborús sokkra az intézmény várhatóan egy újabb hátraarccal reagál – folytatni fogja gazdaságélénkítő monetáris politikáját. A világ két legbefolyásosabb központi bankjának a monetáris politikája így még jobban elválik egymástól – az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis a szigorítás irányába mozdul el. Ebből pedig az euró gyengülése és a dollár erősödése következik.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!