Kiskapukon illanhat el az orosz államcsőd veszélye

Oroszország kifizette két, még 2013-ban kibocsátott, dollárban denominált kötvénye után a szerdán esedékessé vált, összesen 117 millió dollár kamatot, így a technikai államcsőd egyelőre elmaradt. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy

kérdéses, vajon a pénz átutalása ténylegesen megvalósul-e a nemzetközi elszámolási rendszerben, az orosz jegybank Nyugaton lévő devizatartalékait ugyanis zárolták.

Késedelem esetén is csak a harmincnapos türelmi idő kezdődne meg, vagyis hivatalosan április 15. előtt nem lehet csődről beszélni. És arról sem szabad elfeledkezni, hogy heteken belül újabb kifizetések élesednek. Március végén még 615 millió dollár kamatot kell fizetnie az orosz államnak devizakötvényei után, április 4-én pedig 2,1 milliárd dollár tőketörlesztés és kamatfizetés lesz esedékes.

Miután az orosz bankokat levágták a nemzetközi SWIFT-rendszerről, jogosnak tűnhet az orosz pénzügyminiszter aggodalma is, hogy vajon megérkeznek-e az átutalások. A The Wall Street Journal szerint azonban maradtak nyitva kiskapuk. Az egyik, hogy az amerikai pénzügyminisztérium úgy döntött, hogy május 25-ig engedélyezi a befektetőknek és a bankoknak az orosz államkötvényekhez kapcsolódó kifizetések fogadását és feldolgozását. A másik kiskapu pedig Oroszország harmadik legnagyobb bankja, a Gazprombank, amely eredetileg szerepelt az amerikai kormányzat által összeállított szankciós listán, végül mégsem vonatkoznak rá a szankciók. A Gazprombank azért különleges, mert a világ egyik legnagyobb földgázexportőrének, a Gazpromnak a pénzügyeit intézi, kulcsszerepe van a nemzetközi gázkereskedelemben, s az diplomatái mindent megtettek, hogy a Gazprombank kimaradjon a szankciókból. Így is történt. A gázbankot végül nem vágták le a nemzetközi SWIFT-rendszerről. Az amerikai tőzsdei lap arra is emlékeztetett, hogy az 1998-as orosz államcsőd idején is a Gazprombank vette át a külföldi országokkal kötött gázexportszerződések többségét. A Gazprombank több nagy nyugati bankkal is közvetlenül össze van kapcsolva, ami lehetővé teszi dollár, euró és más devizák mozgatását az orosz ügyfelek nevében. A Gazprombank tőzsdén jegyzett „levelező bankjai” közé tartozik a JPMorgan Chase, a Deutsche Bank, a Bank of New York Mellon és a Commerzbank. Ez a csatorna nem csak a gázszerződések kifizetésére nyitott, vagyis a Gazprombank most összekapcsolja Oroszországot a nemzetközi pénzügyi rendszerrel.

Oroszország részben óvatosságból, részint a korábbi szankciók miatt – hiszen még a Krím annektálásakor kirótt szankciók is élnek – 2019 óta nem bocsátott ki dollárban denominált kötvényeket.

Az orosz állam teljes fennálló külföldi devizaadóssága alig éri el a 60 milliárd dollárt, ami kezelhető mérték.

Ám az orosz államkötvényeket jelenleg 5 és 25 cent között jegyzik, ami azt jelenti, hogy a befektetők nem számítanak arra, hogy teljes egészében kifizetik őket. A hitelminősítők és a Nemzetközi Valutaalap szerint is valószínű a csőd.

Ráadásul a benchmarknak számító indexekből is kiszorult az orosz államadósság és a vállalati kötvények is. A jelenlegi árazás olyan alacsony, hogy hedge fundok mégis vásárolják az orosz papírokat, mert úgy vélik, 25 centnél még az szanálása esetén is többet kapnak, ha van türelmük kivárni az ajánlatot.