Az elmúlt hónapok részvénypiaci volatilitása mellett egyre gyakrabban merül fel a kisbefektetőkben, hogy a tőkepiaci lejtmeneteket is érdemes kihaszálni. Már régen nem csak  határidős vagy opciós pozíciókkal lehetett „fogadni” egy-egy alaptermék vagy index esésére. A tőzsdén kereskedett alapok, az ETF-ek magas kockázatú, költséghatékony, nagy likviditású, széles másodpiacú termékek. Csak Európában 2021 végére  993 milliárd euróra hízott a tőzsdén kereskedett alapok vagyona, az egész amerikai piac   mérete pedig már meghaladja a 7000 milliárd dollárt. 

 A piacok esésére a tőzsdén kereskedett alapokon (ETF-eken) keresztül legegyszerűbben úgy fogadhatunk, hogy eladási pozíciót veszünk fel a kiszemelt indexet követő alapban, feltéve, hogy lehetséges a short pozíció felvétele. Itt ha 2 százalékot esett az alaptermék, 2 százalékos lesz a hozam is, a kereskedési költségektől eltekintve. De miért nem terjedtek el azok az alapok, amelyek eleve shortolják az indexeket vagy részvénykosarakat? 

Logikusnak látszik, hogy a long ETF-ekhez hasonlóan ellenkező irányba is könnyű út vezet, a short vagy inverz ETF-eken keresztül. A valóság azonban egészen más. Az ilyen alapok piaca gyakorlati okok miatt még ma is nagyon szűkösnek mondható. Az elmúlt évtized jegybanki pénznyomtatása mellett kevesen voltak, akik a lefelé irányt tartották volna realisztikusnak. Így relatíve kevés termékben a long ETF-ekhez képest elhanyagolható mennyiségű pénzt tartanak a befektetők. Ez hirtelen pozíciózáráskor gondot okozhat, különösen azért, mert a termék mögött egy swap megállapodás és nem egy, tőzsdéken kereskedett részvénykosár áll. Még kevesebb az olyan short ETF, amely az európai egyéni befektetők számára előírt kiemelt befektetői információs (KIID) anyaggal is rendelkezik, tehát a magyar online és offline platformokon elérhető lenne. 

Nem piaci anomáliáról van szó, a szabályozók nem véletlenül óvják a professzionális háttérrel nem rendelkezőket az ilyen befektetésektől. A short alapok árfolyamának változását általában az index/részvénykosár adott napi hozama alapján számítják ki, így csak akkor tükrözik az index mozgását száz százalékban, ha az esésben a tartási periódus alatt egyáltalán nem volt megálló vagy pozitív korrekció. Ráadásul egy több napos, kizárólagos lefelé irányuló trendben az adott index egyre alacsonyabb bázisról csökken, tehát a befektetett tőkéhez képest a második vagy sokadik napos változás már nem lesz azonos az index teljesítményével. Ez azt is jelenti, hogy ha az index ismét emelkedni kezd, a konstrukció gyorsan ellenünk fordul. A hatás sokszorosan érződik akkor, ha két vagy háromszoros tőkeáttételes az adott short/inverz tőzsdék kereskedett alap. A short alapok díjterhelése is sokszor magasabb, mint a long irányé, hiszen a mögöttes swap megállapodások árát is ki kell fizetni. A piacok esésére játszó ETF-ek inkább vételi pozíciók fedezésére és rövidtávú spekulációra alkalmasak, mint hosszú távú befektetésre.

A jelen írásban foglaltak nem minősíthetők befektetésre való ösztönzésnek, befektetési tanácsadásnak, értékpapír jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó felhívásnak vagy ajánlatnak! A jelen írásban foglaltak célja kizárólag tájékoztató jellegű információk közlése a befektetőkkel és azt a PFN Prestige Financial Zrt., az Erste Befektetési Zrt. közvetítőjeként készítette.