Derekas kilengéseket okoztak a dollár árfolyamában a tegnap publikált amerikai áprilisi inflációs adatok, a részvények megújult zuhanásából és az elemzői reakciókból azonban inkább az olvasható ki, hogy az újabb kellemetlen meglepetés továbbra is a zöldhasú malmára hajtja a vizet. Az európai piacokon is van mit megemészteni, beleértve a mi régiónkat.

Pakistani stockbrokers look at stock prices at the Karachi Stock Exchange (KSE) in Karachi on December 31, 2008, the last trading day of the year. 2008 proved to be one of the worst ever for Pakistan's stock market, with shares shedding 58 percent of their value amid political turmoil at home and simmering tensions with rival India. The KSE, tipped just last year as one of the world's most promising emerging markets, started 2008 well, making gains for about four months before the global economic crisis started to bite. But on December 31, the benchmark KSE-100 index shed 172.37 points, or 2.9 percent, to finish the year at 5,865.01 -- a 58 percent drop from a year ago, and 62.7 percent below the market's peak on April 20. AFP PHOTO/ Asif HASSAN (Photo by ASIF HASSAN / AFP)
Fotó: ASIF HASSAN / AFP

Az a várakozás, hogy hét hónapnyi szakadatlan emelkedés után mérséklődik a márciusban négy évtizedes csúcsot, 8,5 százalékot elért éves bejött, csakhogy az index nem 8,1 százalékra esett, amint az elemzői konszenzus jövendölte, hanem csak 8,3-ra. Az energia árindex a 30 százalékot is meghaladta, a fogyasztói árak nem 0,2, hanem 0,3 százalékkal nőttek áprilisban, a változékony energia- és élelmiszerárakat kiszűrve pedig 0,4 helyett 0,6 százalékkal.

Ha a várakozások mértékében  mérséklődik az éves ráta, még az is nagyon magas inflációt jelentene a Federal Reserve 2 százalékos céljához mérten, így azonban még az se bizonyos, hogy a Fed márciusban kezdett kamatemelései nem még nagyobb ütemben folytatódnak, mint a múlt heti 50 bázispont, ami pedig már a legnagyobb volt ebben az évszázadban.

A drasztikus kamatemelés recesszióval fenyeget, rontja sok vállalat kilátásait, csökkenti az állampapírok értékét, ugyanakkor további üzemanyagot biztosíthat a dollár erősödéséhez, miután a zöldhasú a napokban-hetekben már 20-éves csúcsot ért el a dollárindex-devizakosár, és ötévest az euró ellenében.

Az amerikai részvénypiacok ennek a logikának megfelelően reagáltak a kamatrobbanást ösztönző inflációs adatokra - estek a tőzsdeindexek -, a dollár azonban ehelyett megbokrosodott: először 1,055 környékéről a hetekben többször is átdöfött 1,05-ös  kulcsszint környékére erősödött az euró ellenében, majd 1,058-ra vonult vissza.

A következő napokban a piacok nyilván tovább emésztik az adatokat, mindenesetre az utóbbi hetekben szárba szökött az a vélemény, hogy az euró akár a paritásra- az 1:1 árfolyamra - is gyengülhet a dollár ellen a valószínű erőteljes amerikai monetáris szigorítás - kamatemelés és mérlegszűkítés - miatt.

Ennek a logikának a friss inflációs adatok sem mondanak ellent. A múlt heti Fed-kamatemelés óta két dolog változott, és majd kiderül, hogy változtatnak-e az elemzői várakozásokon az euró/dollár árfolyamot, illetve az eurókeresletet illetően, (amit általában szorosan követnek a közép-európai devizák árfolyamai is, dollárfelvásárlás idején gyengülve).

Az egyik, hogy Jerome Powell Fed-elnökre ötven éve nem látott össztűz zúdult volt jegybankároktól, köztük volt kollégáitól, akik szerint sokkal hamarabb kellett volna nagy hévvel szembeszállnia az inflációval. A másik - ami az euró mellett szól -, hogy az Európai Központi Bank döntéshozóitól is több jelzés érkezett, hogy már a nyáron elkezdhetik saját kamatszigorításukat, nem pedig csak ősszel, az év vége felé, vagy még akkor sem.

Az utolsó a sorban "a legnagyobb ágyú", Christine Lagarde EKB-elnök volt, aki az amerikai adatközlésnek "elébe lőve" tegnap azt mondta: már a nyár elején kifuthat a bank kötvényvásárlási programja, és pár hétre rá megkezdhetik a kamatok emelését. Tehát akár már júliusban.