Egyszeri tételek rontották az OTP-csoport eredményét, ezek nélkül nyereséggel zárták volna az első negyedévet – értékelte Bencsik László vezérigazgató-helyettes a pénzintézet pénteki sajtótájékoztatóján. Ilyen tétel volt a magyar bankadó, illetve egyebek mellett egy orosz goodwill leírás, amellyel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ez a leírás nem érinti a szavatolótőkét csak a bank saját tőkéjét. Az orosz államkötvényeikkel kapcsolatban továbbra is nagy a bizonytalanság, emiatt azt a prudens megoldást választották, hogy egyelőre azok nemfizetését feltételezve korrigálták a kötvények valós értékének kimutatását.
Az orosz kötvénykitettség összesen 100 milliárd forintos névértéket képvisel.
A hitelpapírok 2025 és 2027-ben járnak le, az OTP menedzsmentjének várakozása szerint akkor teljesítők lesznek a hitelpapírok.
Erős tőkehelyzet
A bank tőkehelyzete továbbra is erős, hangsúlyozta Bencsik László a péntek reggeli sajtótájékoztatón. Negatív szcenárió szerint ha mindkét bankjukat, Oroszországban és Ukrajnában is teljesen le kellene írni, akkor a szavatolótőkére vonatkozó hatás „csak” 30 bázispont lenne, ami megnyugtató hatásként értékelhető a bankcsoport tőkehelyzetére.
Az első negyedévben 73 milliárd forint kockázati költséget számoltak el (többet, mint tavaly az egész évben). Oroszország és Ukrajna kivételével jól teljesített a pénzintézeti csoport, további piacain normális a banki környezet. Ukrajnában 34, Oroszországban 27 milliárd forint volt a negyedéves veszteség, illetve a hitelek jövőbeni értékvesztésére képzett céltartalék. Bencsik szerint a megképzett orosz–ukrán céltartalékokon (amelyek meglehetősen konzervatívak) túl már nem számítanak további veszteségekre.
Más országokban a megképzett céltartalékból (már indokolatlanná váló Covid-tartalékok) visszaírások történtek, így az némileg ellensúlyozta a negatív orosz, ukrán hatást.
Ennek a felszabadításnak jelentős hatása volt az OTP anyabankra is, ennek köszönhető például az OTP Core 94 milliárd forintos nettó eredménye, ami több mint duplája az előző negyedévi 45,9 milliárdnak. Jelentős volt a leányvállalatok (hazai és külföldi) osztalékbefizetése az OTP felé, 105 milliárd forint.
Nem várható a kamatmarzsok emelkedése
Bencsik megemlítette a csoportszintű kamatmarzs csökkenését, 3,43 százalékra. Meglepetésre a magyar marzs is esett, 26 bázisponttal (negyedéves alapon). Ez magyarázatra szorul, vélte Bencsik László, főleg azután, hogy a várakozások szerint a kamatmarzsok növekedésére lehetett számítani a jegybanki kamatemelések hatására. A lakossági hitelportfólió 3000 milliárd forintot tesz ki Magyarországon, ennek döntő része fix kamatozású (jellemzően 10 évre), 20 százalék pedig változó kamatozású, de ott viszont kamatstop van érvényben. A bank 3700 milliárd forintnyi magyar államkötvénnyel rendelkezik, ezeket a lejáratig meg is tartják, ezek megvásárlását (a betéteikből és a szabad likviditásból) az elmúlt években racionális döntésnek gondolták, nem számítottak rá, hogy a jelenlegi magas kamatszintek ilyen gyorsan visszatérnek. Ezek a kötvények átlagosan 2,9 százalék kamatot fizetnek (míg a jegybanki betétek most 6 százalék felett hoznának a banknak).
12 év átlagában alacsony a tőkére vetített megtérülés
A bankadó esetleges változásáról Bencsik László azt gondolja, az elmúlt 12 év alatt a magyar bankszektor 856 milliárd forint nettó nyereséget termelt (tisztított nyereségről van szó, nem tartalmazza a csoporttagok közti osztalékfizetést és a külföldi leánybankok teljesítményét). Ezen túl 1000 milliárd forint volt a bankadó, 1800 milliárd a tranzakciós illeték és 350 milliárd a befizetések összege a szanálási alapba. A szektor 2010–16 között jellemzően veszteséges volt, az azóta eltelt időszak nyereséges, de a tőkére vetített hozam rendkívül alacsony.
A teljesítő hitelállomány növekedése 3 százalék volt negyedéves alapon csoportszinten.
Rég látott módon a magyarországi hitelállomány nem nőtt,
ennek egyik oka az, hogy az szja-visszatérítésekből sok ügyfelük előtörlesztett (például a fogyasztási hiteleiket), ez tükröződik ebben a váratlan mutatóban. Az év hátralévő részében azonban újra nőni fog a hitelállomány. A bank többi országában 4-6 százalékos bővülés történt 3 hónap alatt, magyarán, nincs még jele a hitelkereslet lassulásának.
A hozamok csökkenését várják
Oroszországban valószínűleg már nem lesz több veszteségük az idén, Ukrajnát illetően nagyobb a bizonytalanság, ott még előfordulhat. Ha a költségvetés konszolidálódik és az EU-s támogatások Magyarország felé újraindulnak, akkor az OTP várakozása szerint a magyar kamat- és hozamszint ismét megindulhat lefelé.
