Vaskos meglepetésre 33 milliárd forintos számviteli veszteséggel zárult az OTP-csoport első negyedéve, holott a szakértők ezen a soron 60 milliárdos pozitív eredményt jeleztek előre.
A korrekciós tételek levonása előtti nettó eredmény 88,6 milliárd forint lett, ami azon túl, hogy 24 százalékkal alacsonyabb a bázisidőszaktól, elmaradt az elemzői konszenzustól is (93,7 milliárd).
A működési eredmény azonban a tavalyi 147 milliárdról 191 milliárd forintra javult (30 százalékkal nőtt), vagyis az alapfolyamatok alapján nem tekintető csalódást keltőnek a gyorsjelentés: a nettó kamatbevételek 18, míg a díjak és jutalékok 19 százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest. Sőt, a negyedévre eső kockázati költségek 73 milliárd forintot tettek ki, ez kismértékben alacsonyabb a konszenzusban szereplő 75 milliárdnál.
Lényegesebb azonban az, hogy a negyedév során felmerülő korrekciós tételek 122 milliárd forintra rúgtak, ezáltal a csoportszintű adózás utáni eredmény mínusz 33,4 milliárd volt. Ennek alakulásában jelentős hatással bírt egy 56 milliárd forintnyi goodwill leírás az orosz leánybankot illetően, emellett kénytelenek voltak elszámolni 34,5 milliárd értékvesztést az orosz állampapírok kapcsán is: a bank a nem teljesítő kategóriába sorolt át közel 102 milliárd forintnyi orosz kötvényt és ezekre 38 milliárd céltartalékot is képzett.
Az eredményt rontotta továbbá az OTP Bankot terhelő 20,2 milliárd forint bankadó, valamint 8,5 milliárd mínuszt képviseltek a Mollal kötött részvénycsereügylethez kapcsolódó árfolyamváltozások és az osztalékfizetések egyenlege. Emellett még 2,5 milliárd forint veszteség kapcsolódott az akvizíciókhoz.
Az orosz leánybanknál 33, míg az ukránnál 49 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a hitelintézet az első negyedévben, ezzel szemben az OTP Banknál 15 milliárdnyi kockázatiköltség-visszaírás történt a január–március időszakban.
Az OTP-csoport magyar leányai a negyedév végén 3700 milliárd forint értékű, jórészt forintban denominált állampapírral rendelkeztek, ezek átlaghozama kevesebb mint 2,9 százalék, vagyis lényegesen elmaradt a referenciahozamoktól.
Negatív meglepetésként értékelhető a nettó kamatmarzs csökkenése, 3,43 százalékra.
A bankcsoport nettó hitel/betét mutatója kismértékben, 74 százalékra mérséklődött, a likviditási tartalék pedig 8 milliárd euró volt a negyedév végén.
Az orosz–ukrán konfliktus a két országban érdemi portfólióátsorolást eredményezett: Ukrajnában a moratóriumi részvétel miatt a Stage 2-állományok aránya 6,6 százalékról 31,2-re ugrott (negyedéves összevetésben), Oroszországban ennél kisebb mértékű volt az átsorolás okozta változás a Stage 2-kategóriában.
A menedzsment bejelentette a 2022-es várakozásait is. Eszerint orosz és ukrán operációk nélkül a csoport teljesítménye így alakulhat:
- a teljesítő hitelállomány növekedése megközelíti a 10 százalékot;
- a kamatmarzsok stabilizálódnak;
- a működési hatékonyság a 2021-eshez hasonló lehet, ahogy a kockázati költségek is;
- a korrigált sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) 18 százalék körül alakulhat;
- az orosz és ukrán leánybankjaink esetében a „vállalkozás folytatásának” elve érvényesül.
A mérlegzárást követően az OTP Bankot arról értesítették, hogy a Sberbank kártalanítási folyamatból fakadóan az OTP Bankot 26,8 milliárd, az OTP Lakástakarék Zrt.-t, 7 milliárd, míg a Merkantil Bankot 34 millió forintnyi rendkívüli fizetési kötelezettség terheli az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) felé.
