El Salvador elnöke, Nayib Bukele a kriptobefektetők hőse lett, amikor tavaly nyáron a Miamiban tartott konferencián bejelentette, hogy törvényes fizetőeszközzé teszi hazájában a bitcoint. A szavakat tettek is követték, azonban egyelőre a kísérlet nem tűnik túlságosan sikeresnek. A Bloomberg írása szerint ráadásul nem csupán az a gond, hogy a lakosság nem zárta szívébe a bitcoint, de a kormányzat által a területen eszközölt befektetések – melyekről a Twitteren Bukele mindig lelkesen be is számolt – is erőteljesen mínuszosak eddig.

Bukele kormánya a lap számításai szerint mintegy 105 millió dollárért vásárolt az eszközből, azonban a kriptók zuhanása miatt ezek értéke már csak mintegy 66 millió dollár. Ez nagyjából összevethető az ország következő kamatfizetési kötelezettségével, melynek keretében június 15-én 38,25 millió dollárt kell adnia a kötvényeseknek az ország 2035-ben lejáró állampapírjaival kapcsolatban.

A woman protests against the circulation of Bitcoin in San Salvador on September 7, 2021. - El Salvador on Tuesday becomes the first country in the world to accept bitcoin as legal tender, despite widespread domestic skepticism and international warnings of risks for consumers. (Photo by MARVIN RECINOS / AFP)
Fotó: MARVIN RECINOS / AFP

A jövőt a bitcoin szemüvegén elképzelő ország a digitális fizetőeszközhöz kapcsolódó kötvényt is igyekezett piacra dobni, ám ez végül nem járt sikerrel, miközben az ország adósságfinanszírozását sem látják túlságosan pozitívan a befektetők. 

Az ország által kiadott 10 és 30 éves állampapírok jelenleg dolláronként 40 centért kaphatóak, jelezve a fizetési hajlandósággal és lehetőséggel kapcsolatos kételyeket. A legközelebb lejáró salvadori állampapírok, melyek januárban esedékesek, kapcsán már pozitívabb a kép, ezek csupán névértékükhöz képest 22 százalékos diszkonttal vásárolhatóak. 

A januári fizetési kötelezettség 800 millió dollárról szól.

A közép-amerikai állam hitelezői idén 382 millió dollárnyi kamatra jogosultak, ebből 183 millió júliusban lesz esedékes. Az ország jegybankja 3,4 milliárd dolláros tartalékról számolt be áprilisban, ám a pénzügyek törékenységét jelzi a kútba esett 1 milliárd dolláros vulkánkötvény kibocsátás is.

Az ország megpróbált a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) is fordulni, ám a tárgyalások a bitcoin törvényes fizetőeszközzé tételét követően megszakadtak. Az ország adósságát a fizetések elmaradása ellen biztosító pénzügyi termékek árfolyama 

87 százalékra becsüli az államcsőd lehetőségét az elkövetkező 5 év során.